Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
NYÍREGYHÁZA
A NYÍRSÉG TANYÁI A szabolcsi Nyírség a múltban sem volt, ma sem jellemzően tanyás települési táj. Történeti okai vannak ennek, mint ahogy a Nyírség jól elhatárolható települési tájtípusai is történelmi okok következtében alakultak kiJ Igazi értelemben vett tanyák csak Nyíregyháza határában voltak, ma - változó funkcióval - a tanyák maradványait itt is, és az 1950 után alakult új községek határában találjuk. Azokon a helyeken, amelyek mostani határterülete a nyíregyházi bokortanyás határrészek átcsatolása után alakult ki. Némi tanyamaradványok vannak még a Nyírségen fekvő, de 1950 előtt Debrecen város birtokában volt, vagy most is ott levő déli nyírségi erdőpusztákon. A Nyírség településtörténete ad magyarázatot erre a körülményre. Ugyanis ez a táj, a XVI-XVII. század folyamán bekövetkezett nagy falupusztulás és elnéptelenedés ellenére, megőrizte középkori településszerkezetét és az időszakosan elnéptelenedett falvak, Rakamaz-Nagykálló-Nyíradony vonalától délnyugatra, a XVIII. század folyamán újból benépesültek. E tájon fekvő nagy határú falvak -Nyíregyháza kivételével - továbbra is földesúri birtokok maradtak (Újfehértó, Balkány, Nyíradony, Nagykálló, a pusztává tett egykori falvak határát a földesurak majorsági földekként használták. Egyedül Nyíregyháza határában volt meg a tanyarendszer kialakulásának három előfeltétele: 1. a tágas nagy határ, 2. a mezővárosi földbirtoklás és határhasználat, 3. a fordulókényszertől mentes szabadgazdálkodás. Nyíregyháza határhasználati rendszere és gazdálkodása az 1753. évi megtelepítés óta, a jobbágyfalvakétól eltérő módon, a földesúri beavatkozástól és a XVIII. században még általános fordulókényszertől mentesen alakult.2 Nyíregyháza határa az 1753-ban bekövetkezett újjátelepítés idején Nagycserkesszel együtt 154,2 km 2 volt, a határ legtávolabbi pontja 24 km távolságra esett a várostól. Ilyen nagy határa egyetlen nyírségi falunak sem volt. A betelepülők az Alföld olyan tájairól verődtek itt össze, ahol a paraszttanyák elődjei, a határbeli szállások már ismeretesek, a határhasználat mezővárosi rendszere pedig vagy kialakult, vagy kialakulóban volt. • Vö. SÜLI-ZAKAR, 1975. 93-104.; BALOGH, 1975. 105-117. 2 BALOGH, 1970/a. 187-220.
