Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Szabolcs-szatmári nemesház alaprajza Jelrövidítések: áh: átmenő háznak nevezett átjáró helyiség, két szoba közt, eh: az első háznak nevezett vendégfogadó szoba, ko: konyha, fh: füstház, a nyitott kéményü konyhahelyiség másik neve, lh: lakóház, közönséges használatú szoba, hh: hátsóház, az előbbiből nyíló kisebb hátsó szoba, oh: oldalház, az előbbitől egy átjáró helyiséggel elválasztott nagyobb hátsó szoba, többnyire vendégeknek fenntartva Követik az építészeti stílusáramlatokat A XVIII. században a békésebb állapotok, a fokozódó igények és a rendi tagozódás tudatosabbá válása következtében a megye vezető nemesi rétege - eleinte szerény mértékben - fokozatosan szakított az addigi építésmóddal, és a kastélynak nevezett, jelentékenyebb és díszesebb lakóházait a falu szélén, többnyire valaminő mesterségesen kialakított park közepén építette fel. Az e korban formált kastélyok nemcsak belső térbeosztásukban, hanem külső megjelenésükben is eltérnek az eddig ismertetett kúriáktól. Külsejükben már követik - némi késéssel — a hazai és európai építészeti stílusáramlatokat. Nagyobb lendületet adott e divatnak a Nagykállóban ma is álló régi megyeháza - több évtizede népkórház - építése (1769-1779). Építője Salvatore, majd ennek halála után fivére, Giuseppe Április felső-itáliai mester volt. Őket bízta meg a Kállayak egyik ága a kállósemjéni kastély építésével is. A kastélyban, amely az egyik legjelentősebb magánépület volt Szabolcs megyében, nem volt több hét szobánál. Most már emelet is van rajta; jelenleg tanulóotthon, de a sokszori