Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

átépítés miatt eredeti arculatát nem tudják megállapítani. Szerény épület lehetett, olyasféle, mint a gyulaházi kúria, amelynek csupán magas, barokkosán tört tetőszerkezete árulkodik a kor stílusához való alkalmazkodásról. Jóval mutatósabb a XVIII. század végén épült székelyi kastély, a megye életében jelentékeny szerepet vivő Zoltán családnak a lakóháza. Ez már mutatja, hogy a késő barokk építészeti stílusa kezd hódítani azon a tájon is. A napóleoni háborúknak másfél évtizedig tartó gabonakonjunktúrája a Szabolcs és Szatmár megyei nagybirtokos nemesség anyagi helyzetén is nagyot lendített. A javuló úthálózattal javult az építőanyag-ellátás is, nem kellett már az elbontott házak mestergerendáit az új épületekben felhasználni. A fokozódó igény, az építőmesterek gyarapodó tudása együttesen azt eredményezte, hogy a XIX. század elején a két megye néhány jelentékeny, építészeti stílusában is jelentős értékű emlékkel gazdagodott. Ezeknek az évtizedeknek uralkodó stílusa a klasszicizmus volt. Bár az építőmesterek nevét nem ismerjük, a jelentékeny méretű, mégsem hivalkodó, a környezetébe jól beilleszkedő szabolcsi és szatmári kastélyok a magyar építészettörténet méltányolt alkotásai. Ez a stílus 1810-1870 között két nemzedék szépségeszményét és arányérzékét elégítette ki. Az egyik legszebb ilyen kastély a Szamos menti, 100 holdas ősparkban álló cégénydányádi Kende-kastély. Ma szociális otthon. A szatmári reformmozgalmakban Kölcsey Ferenc mellett jelentős szerepű Kende Zsigmond építette az 1830-as években. A Kende kastély Cégénydányádon épült 1830 körül, érett klasszicista stílusban