Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

hogy a napidíjasok által lajstromozott 1768-1786. évi, és az II. József-kori 1787-1790. február 8 közötti iratokat a megye rendeztesse át a Schemberger-féle schémára. Később erre a témára még visszatértek, de költségessége miatt sor nem került rá.

28 Schemberger Ferenc a mai értelemben nem volt levéltáros. A rendezésnél egyetlen szempont vezette: a köz- és magánjellegű jogbiztosító iratokat olyan áttekinthető rendszerbe rendezni, ami a lehető legkönnyebb megtalálást biztosítsa. Munkáját az utódaiéval összehasonlítva tudjuk igazán értékelni. Azok is az ő rendezési elvei alapján dolgoztak, de az ő megbízhatósága és mélysége nélkül. Korának hasonló munkát végző regestratorait messze felülmúló paleográfiai és diplomatikai ismeretekkel rendelkezett. Az elenchusok szerkesztésénél a leleszi gyakorlatot követte, de ott ilyen sokrétű anyaggal nem volt dolga. Az Elenchus nominális tárgyi vezérszavai - némileg kiegészítve - 1849-ig hiánytalanul tükrözik a korszak közigazgatásának ügyintézésében előforduló politikai, gazdasági és kulturális tárgyakat. Schemberger az Acta politica sorozat rendezésében az 1723. évet vette korszakhatárnak Szabolcs és Szatmár vármegye levéltára rendezésénél. Az ok nyilvánvaló: a központi kormányszervek megalakulásával az igazgatási jellegű ügyek erősen differenciálódtak, és az iratok száma is nőtt. A differenciálódás abban is látszik, hogy az 1335 és 1723 közti évek irataihoz készített index, az Elenchus nominális első kötetében a szinonimákat is figyelembe véve elég volt 162 vezérszót felvenni; az 1724-1767. évek iratai már 254 vezérszó alá voltak oszthatók. A vezérszavak köre 1816-ig nem bővült, ekkor növelték 30-cal, majd 1831-ben újabb tízzel. Az 1831-től magyarul vezetett tárgylajstrom ennél kevesebbet, 194 címszót használt. A rendezés lezárása után az új lajstromozók egyike, Korda Sándor jelentette, hogy még mindig talált 1768 előtti lajstromozatlan iratokat. Az ügyben felhívott Schemberger leírta, hogy ő az általa rendbeszedett iratokat átvitette a nagylevéltárba, a kislevéltárban maradt folyó ügyek aktáit és az 1780-ig terjdő iratokat évek szerint rendbe szedve krétával megjelölt rekeszekbe helyezte. Amit most rendezetlennek jelentenek, azok az 1781 óta meghalt, leköszönt, vagy elbocsátott hivatalnokoktól átvett bírósági ügyek; ezek némelyike még 1736-ra nyúlik vissza. Ezek egy részét az illető évek végére lehet beosztani, más részüket, összesen 65 aktacsomót - amelyeknek a rendezett iratok közt előzménye nem található -, célszerűbbnek látszik az újabban elrendelt rendszer szerint, már elkülönített bírósági akták elejére tenni.

29 28 Uo. IV. A. 1. Fasc. 7. No. 449. 1791. és Fasc. 11. No. 289. 1795. 29 Uo. Fasc. 20. No. 12. 1787.