Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
is ismerhette, de a rendezésben egyaránt megállapítható a proveniencia és pertinencia elvének alkalmazása. Munkája eredményét ma is jobban ismerjük, mint élete folyását. Nem tudjuk, hol és mikor született, bizonytalan a halála helye és éve is. Annyi bizonyos, hogy 1792-ben már nem élt - erre is csak egy bejegyzés utal. Ami kétségtelen, az, hogy 1765-ben Leleszen tett esküt mint konventi regestrator, később maga hivatkozott itteni szolgálatára. Leleszi működésének két - saját keze írásával írott vaskos elenchus őrzi nyomát. A konventi iratok regestrálását teljesen azon módszerrel végezte, ahogy később Szabolcs vármegye iratait rendezte. Az eskütétel tényén, és a jelzett két köteten kívül semmi más adat nincs a leleszi működésére. Az általa készített két elenchus címlapja is hiányzik, ami azért feltűnő, mert a többieknél a címlap a rendező vagy a leíró neve és a leírás éve feltüntetésével kivétel nélkül megvan. Nem tudni - nincs adat rá -, hogy mikor és milyen körülmények között vált meg LelesztőL'6 Szabolcs vármegyével a megállapodást 1767 szeptemberében kötötte meg, de formális szerződése sohasem volt. 17 Tíz évvel később kelt jelentésében azt állította, hogy ő csak az 1767 évvel záródó iratok rendezésére vállalkozott átalányban, 3000 Ft-ért. A helytartótanács 1778-ban ugyanis a megye által tett jelentés felülvizsgálata kapcsán kifogásolta, hogy a 3000 Ft-ból már 2400-at felvett, de a rendezés előrehaladása nincs arányban a kifizetett összeggel, és az 1768-tól kezdődő évek iratainak rendezésére nincs intézkedés. Schemberger javasolta a megyének, jelentsék, hogy szerződés nem volt, ő csupán a megállapodás évéig vállalta az iratok rendbetételét és 16 A Schemberger Ferenc által készített és a leleszi konventi levéltárban őrzött két kötet mostani címe: 1. Elenchus actorum anni 1223-1430. és 7. Elenchus actorum anni 1735-1766. E két kötet tartalmazza a konvent jelzett évkörökben kelt okleveleinek és jegyzőkönyvi bejegyzéseinek regesztáit. A kötetek 34 cm magasságúak, XVIII. századi eredeti bőrkötésben. A regeszták az oklevélben szereplő nevek - ritkábban helyek - a lap balszélén való kiemelésével kezdődnek, és a név után kezdődik a részletes szöveg, majd a protocollum folyószáma, vagy az oklevél fasciculus és numerus jelzete. A lap jobb oldalán külön rovatban van kivetve az évszám. A konvent korábban készült, - de a későbbi 1431-1551 évek közötti okleveleit tartalmazó 2. és 3. elenchus külső formájában hasonlít a Schemberger kezeírásával írott kötetekhez, de a regeszták lényegesen szűkszavúbbak. Az 1777-ben írott 4. számú és az 1775-ben befejezett 5. számú elenchus (az 1551-1699 évekről) tartalmilag és formailag is ugyanolyanok, mint a Schemberger-félék. A leleszi konvent iratainak 6. sz. elenchusa az említettektől részleteiben és tartalmában is jelentősen különbözik. A címlap a Schemberger kezétől származó 1. és 7. kötetben szemmel láthatólag utólag lett eltávolítva, ezért a leírás éve nem állapítható meg, de minden bizonnyal készen voltak 1767 ősze előtt. Az nem valószínű, hogy regestratorságának ötnegyed éve alatt ennyi iratot rendezni, regesztázni és az elenchusokat megírni képes lett volna. Igen valószínű, hogy eskütétele előtt már több éven át dolgozott a konvent levéltárában. Státny archív, Fond Hodnoverné mésto Leles. Az ugyanis erősen valószínűtlen, hogy Szabolcs megyével kötött szerződése után a konventnél tovább is dolgozott volna. A megyénél mint „antea ven, conv. Eccl. Sanctae Cruels Leleszjur. regestrator" teszi le az esküt. SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 1765. Fol. 94. No. 82. 1765. • 7 Uo. Prot. 23. Fol. 347. 1767.; Fasc. 68. No. 254. 1767.
