Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

a földszinti homlokzati rész, 1769-1779 között a két udvari szárny és az emelet épült meg.

9 A levéltár számára a nótárius szobája mellett egy helyiséget építettek azzal az utasítással, hogy a „levéltár a legteljesebb biztonság figyelembevételével készüljön el". Ezt a helyiséget 1763-ban egy lajstromozó szobával bővítették. 10 A levéltár állandó helyére való szállítása után azonnal felmerült a rendezés szüksége is. Ezt ekkor már a felsőbb kormányhatóságok is követelni kezdték, de gyakorlati okokból is halaszthatatlanná vált. Meg is kezdődött a munka, de néhány évtizedig siker nélkül. Azt már 1725-ben megállapították, hogy nemcsak az iratok, hanem még a jegyzőkönyvek is lajstromozás nélkül a legnagyobb rendetlenségben vannak. Ezért a közgyűlés az alispán elnöklete alatt egy tíztagú deputatiót küldött ki, amelynek tagjai felváltva ügyeltek volna fel arra, hogy az elnök által kitűzendő határidőre a jegyzőkönyvek rendbe szedessenek, és a protocollumokba be nem vezetett akták bejegyeztessenek.

11 Ez még nem volt levéltárrendezés, az utasítás a régibb iratok kezeléséről nem is szólott, hanem csak a kurrens ügyek iratainak a jegyzőkönyvekben való nyilvántartásáról. A bejegyzés a jegyző munkája lett volna, 1743-ban az akkori jegyző Szunyogh Ferenc azzal kéri felmentését négy congregation való megjelenés alól, hogy a hátralékot legyen ideje pótolni. A kérésnek a gyűlés engedett, és távolléte alatt az öccse helyettesítette a gyűléseken. 12 A tényleges munkát aligha végezte egyedül, 1746-ban a közgyűlés határozatban szólította fel a nemességet, hogy mivel a levéltár rendje és őrzése minden család közös érdeke, önkéntesen járuljon hozzá a rendbeszedéséhez. A jegyző már ekkor tiszteletdíjat kap, a segítség nyilván az írnokai fizetésére kellett volna. 13 A határozatok az alapvető bajokon nem segítettek, a levéltár továbbra is rendetlenül maradt. Ezért 1748-ban az ott uralkodó állapotok felülvizsgálatára kiküldött deputatio olyan rendezési tervet dolgozott ki, amihez több év munkája és nagyobb költség kellett volna. Szorosan véve, a levéltár tényleges megalapításának évéül ezt az esztendőt lehetne venni. A rendezésre javaslatot készítő deputatio tagjait nem ismerjük. A javaslatuk szerint elsőben is polcokat kell készíteni az iratok elhelyezésére. Az iratokat kemény borító lapok közé fogva zsineggel átkötve kell elhelyezni. Az 9 Uo. A. Prot. 19. fol. 395., 399., 401., 1733.; Fasc. 34. No. 78-80. 1733.; Fasc. 47. No. 139. 1747.; KOROKNAY, 1965. 163. 10 SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 23. Fol. 533. 1763. H Uo. Prot. 19. Fol. 56. 1725.; Prot. 19. Fol. 120. 1727. 12 Uo. Fasc. 44. No. 360. 1743. 13 Uo. Prot. 20. Fol. 376. 1746.