Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
mondani, mert saját maga egészítette ki önmagát. A választott tisztikar többsége a birtokos nemesség tagja, a népet a pandúrok képviselik. A főorvos, a főmérnök azonban polgári származású volt, ők képviselik a szakszerűséget. A tisztújításra kiadott miniszteri utasítás is csak a törvényszék tagjaitól kívánta meg a jogban való jártasságot. A vita a törvényhozás szintjén két évig folyt a kormány és a megyék közti viszonyról. A törvényhozásban sokan voltak még, akik a municipalisták gondolatkörében képzelték az új megyerendezést. Viszont a liberális gondolkodás térhódítását jelzi, hogy az újkori jogállam egyik alapelvét, a bírói hatalomnak mind a törvényhozástól, mind a közigazgatástól való függetlcnítését meg akarták valósítani. Ezt a bírók választásának megszüntetésével, az élethossziglan kinevezéssel, az áthelyezés korlátozásával vélték biztosítani. A legjobb elméleti jogászok is két évig törték a fejüket azon is, hogy miképpen épüljön fel a korszerű és hatékony közigazgatás. Abban mindenki egyetértett, hogy a jogállam alapja a községet alkotó tagok általános szavazatára épített független község lehet. Az már vitatott volt, hogy a megyére, mint középfokú igazgatási szervezetre szükség van-e. De ha igen, akkor is csak népképviseleti alapon jöhet létre.12 Az elv e ponton szenvedett csorbát a hamarosan bekövetkezett törvényi szabályozásban. Ugyanis a megyerendszer védelmezői sem tétlenkedtek és érveik közt nem volt hatástalan, hogy e rendszernek kilencszáz éves történeti múltja van. így jött létre az a sajátos, egész 1944-ig lényegében változatlan kompromisszum, amit már a törvény elfogadása után egy fél évtized múlva korrigálni kellett. A többszöri javítás ellenére mégis megmaradt a tanácsrendszer életbe lépéséig. Az 1871. LXII. tc. a központi kormányzat centralizációs törekvéseinek és a megyék hagyományos jogkörének keveréke. Kimondta, hogy a megye önkormányzatát megtestesítő szervezet, a közgyűlés népképviseleti alapon választott személyekből áll. Viszont az aktív választójogot, a választópolgárok számát három ponton korlátozták. Az egyik volt a vagyoni cenzus, a másik a helyben lakás. Ez korlátozta a népképviseletet. A harmadik pedig az, hogy a közgyűlés tagjai fele automatikusan a megyei legtöbb adófizetők sorából került ki. A legtöbb adófizetők, a virilisták névsorát évente összeállították és a választás évében megfelelő számú tagot hívtak be a közgyűlésbe. Az első korszakban még csak nem is választottak közülük. Arról végleg nem esett szó, hogy a követküldés és visszahívás joga megmaradjon. Ezt valóban nem lehetett a választáson alapuló országgyűlési képviselettel összeegyeztetni. 12 CSIZMADIA, 1976. 105., 108-114.
