Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Ugyanúgy elesett a vármegyék adó-megajánlási és adószedési joga. Az álta­lános teherviselés alapján kivetett adókat a királyi adóhivatalok hajtották be, a megyék jövedelme az azokból megállapított adóhányadból állott. A főispán jogkörének már kezdetben megállapított, de idővel bővülő kerete lehetetlenné tette a központi kormányzat rendeletei végrehajtásának elutasítását. A megyék egymás közötti érintkezése az átiratok küldésére szorítkozott, ezek­ben azonban az egységes tiltakozó állásfoglalást a főispán meg tudta akadályoz­ni. Megmaradt a statútum alkotás joga, de ezek csak felsőbb hatósági jóváhagyás után léphettek életbe.'3 Szabolcs megyében ez alatt a három év alatt a kormányt képviselő főispán több ízben lemondással fenyegetőzve tudta a régi gondolatkörből fakadó határo­zatok meghozatalát megakadályozni. Ezek leginkább politikai jellegűek voltak, de Kossuth Lajos megyebizottmányi tagságát 1871-ig nem sikerült megsemmi­síttetni.! 4 A harmadik, 1867-1871 között működött megyei bizottmány működésének legláthatóbb eredménye a tisztviselőket érintő rendszabályok meghozatala volt. Ez még sokat átvett a rendi közgyűlés által alkotott utolsó szervezeti szabályzat­ból.is Az 1871. LX1I. tc. megalkotásakor már a megyei igazgatás és igazságszolgál­tatás szétválasztása megtörtént. 1869-ben minden megyében megalakult a kirá­lyi törvényszék, a járásokban a járásbíróságok. A bírák ettől kezdve uralkodói ki­nevezés alapján nyerik megbízatásukat, elvileg a központi kormányzattól is. Az 1886 évi rendezésig a helyi igazgatással sincsenek jogilag szabályozott kapcso­latban. Az 1868-ban hozott népiskolai törvény bővítette a megyei igazgatás szakszerűségét, a népoktatás feletti felügyelet céljából létrehozta a megyei tan­felügyelőséget. Az 1871. XLII. tc. a megyei igazgatásnak csupán az alapkérdéseit rendezte. Lényege két pontban foglalható össze: 1. A vármegye a törvény korlátai között önkormányzati szervezet, amely az államigazgatás előírásait közvetítő, közérdekű ügyekben feliratokkal fordulhat a kormányhoz, vagy a képviselőházhoz. 2. Az önkormányzat testületi szerve a közgyűlés, elnöke a főispán, a közpon­ti végrehajtó hatalom képviselőjeként őrködik az államigazgatás érdekei felett. Ezek az alapelvek a megyei rendszer fennállásáig változatlanok maradtak. Fennállása második felében - az első világháború után - a szakigazgatás területi szervei számban is megszaporodtak és a központi kormányzat az autonómia kö­rét is szűkebbre vette. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a társadalom polgári 13 Uo. 115-118. 14 Uo. 230. 15 SZSZBML, IV. B 253. 3. k. 429. sz. 1868.

Next

/
Thumbnails
Contents