Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

második felében már ez soknak bizonyult és az ügyrendi bizottság javaslatára áttértek a közgyűlések negyedévenkénti tartására. A közbeeső időben az alispán az egyszerű, nem véleményes jelentéseket, körleveleket elnöki hatáskörben intézte el, és ezekről utólag tett jelentést a közgyűlésnek.

48 A május 2-án összehívott bizottmányi közgyűlésen megtörtént a megye tisztikarának megválasztása. A főispán elnöklete alatt ülésező jelölő bizottság a központi tiszti és járási főszolgabírói állásokra 3-3, illetve 2-2 jelöltet állított, ezek közül a két alispánt titkos szavazással, a többieket közfelkiáltással választották meg. Ez a közgyűlés állapította meg a saját ügyintézési eljárását is, a közgyűlési tárgyak napirendi sorozatát. A közgyűlés előadója a főjegyző, aki az üléseken először a kormányrendeleteket, aztán a törvényhatósághoz érkezett átiratokat, ezután a hivatalos jelentéseket, végül a magánfelek folyamodását terjesztette elő.

49 Intézkedett a közgyűlés szervezeti kérdésekben is. A másodalispán, mint a törvényszék elnöke azonnal kezdje meg az állandó törvényszék megszervezését. Az újonnan megválasztott tisztviselőket kötelezték, hogy május 15-ig vegyék át hivatalukat; akik az esküt letették, azonnal hivatalba léptek. Az 1861-ben már meglevő hivatalok mellé a mind szélesebb körű feladatok ellátására útbiztosi, út felügyelői és állatorvosi állást is szerveztek, a megye 4 járását 4—4 szolgabírói szakaszra osztották fel.

50 Egyúttal határoztak arról is, hogy a megye főtisztviselőiből és 15 bizottmányi tagból álló küldöttség dolgozzon ki egy, az új követelményeknek megfelelő ügybeosztást és ügyrendet. A határozat eredményeként október elején a megyei igazságszolgáltatás szervei: a polgári, az árva-, a telekkönyvi és a büntetőtörvényszékek már meg is kezdték munkájukat. Az igazgatási szervezet május közepén működésbe lépett, az új ügyrend elkészültéig a tisztviselők az eddigi rendszabályok szerint végezték teendőiket.

51 Az új igazgatás és igazságszolgáltatási szervezet lényegesen magasabb hivatalnoki létszámmal kezdte meg működését, mint a másik két elődje. Az igazgatási feladatokat részben a központban működő, részben a járási hivatalok látták el. A törvényszékek csak központiak voltak. A tisztviselők és alkalmazottak létszáma így alakult: a) központiak első alispán 1, főorvos 2, főjegyző 1, alorvos 5, aljegyző 3, bába 1, pénztárnok 1, állatorvos 2, ellenőr 1, mérnök 1, számvevő 1, útbiztos 1, levéltáros 1, személyi hajdú 14, 48 Uo. IV. B. 253. 2. k. Bkgy. jkv. 278. sz. 1867. máj. 16.; 903. sz. okt. 1.; 1065. sz. nov. 5. 49 Uo. 127. sz. 1867. máj. 16. 50 Uo. 106., 108. 113. sz. 1867. máj. 2. 51 Uo. 126-127. sz. 1867. máj. 2.