Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
b) járásiak főszolgabíró 4, bába 4, szolgabíró 12, útfelügyelő 4, esküdt 16, személyi hajdú 4, alorvos 4, c) igazságszolgáltatás másodalispán 1, várnagy 1, tiszti főügyész 1, csendbiztos 8, ügyész 1, pandúr 5, ülnök 10, hajdúőrmester 1, telekkönyvi elnök 1, káplár 2, törvényszéki iktató 1, gyaloghajdú 33, kiadó 1, lovas hajdú 3, írnok 5, személyi hajdú 2. A vármegyének tehát összesen 213 fizetett alkalmazottja volt, ezek mellett alkalmilag igénybe vették a tiszteletbeli tisztviselők (aljegyzők, ügyészek, szolgabírák, esküdtek, orvosok és mérnökök) szolgálatait is. A választott tisztikar névsorát áttekintve, többségük társadalmi hovatartozása nem vitás, nagyobbrészt a volt kiváltságos osztály sarjadéka. Nagyobb birtokosok inkább a vezető hivatalokban (alispáni és főszolgabírói) találhatók, a tényleges munkát végző alantasabb hivatalnokok nagy része a kisbirtokos nemességből származott. Az orvosok és mérnökök jobbára polgári származásúak, a segédhivatali tisztviselők névsorából a hovatartozás nem állapítható meg, a népet a pandúrok és hajdúk képviselték, de a csendbiztosok mindegyike kisebb birtokú nemes. Közel egyévi munka után „ az ügyrend kidolgozásával megbízott küldöttség javaslatát a megyei tisztviselőket érdeklő rendszabályok tárgyában" az 1868. március 31-i közgyűlésre terjesztette be. Ez a nyomtatásban 27 ívnyi lapra terjedő munkálat részletesen és pontokba szedve tartalmazza az egyes tisztviselők ügykörét, teendőit és az ügyintézési eljárást. Részletesebb ismertetésétől, bár egyes rendelkezései 1872 után az új ügyrendbe is bekerültek, kénytelen vagyok eltekinteni. Az azonban megállapítható, hogy az 1846-ban hozott szabályok némelyike, a változott körülményeknek megfelelően átalakítva az új szabályzatban is helyet kapott. 52 Az 1869. IV. tc. értelmében az igazságszolgáltatás már kikerült a megye hatásköréből. A központi igazgatás megszervezése után az új megyebizottmány nagy gondot fordított a községi igazgatás újjászervezésére is. Részletes törvényes rendelkezések hiányában a községi képviselőtestületek választásának szabályozását a megyebizottmány vállalta magára, és a május 16-án tartott közgyűlésen határozatot is hozott ez ügyben. A 4 járás 16 szakaszában a szolgabírák mellé l-l tagot küldtek ki. A kiküldöttek előre meghirdetett napon a községekbe kimentek és „ úgy a birtokos, mint a szegényebb néposztály értelmes ebbjeit, lelkészeket stb. 52 SZSZBML, XV. 10. Szabályrendeletek gyűjteménye.
