Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
minden községben pénztárost is kell választani. Felette a felügyeletet a bíró gyakorolja. A községi pénztárnok választása a bíróválasztáshoz hasonló módon történik, de a főszolgabírák vigyázzanak, „ hogy a kezelt pénz erejéig vagyoni birtokos s ággal bíró egyéneket" jelöljenek. 25 A községi választások a megyében általában kevés bajjal mentek végbe. Az a néhány község, ahol mégis viták merültek fel, azt bizonyítja, hogy az öntudatra ébredt nép a községi önkormányzatot és a választás szabadságát komolyan vette. A helyenként megnyilvánuló mozgalmakkal szemben a megyebizottmány igyekezett a korábbi állapotokat fenntartani. Olyan jelek is vannak, hogy a volt nemes birtokosok igyekeztek magukat kivonni az egyenlőségen alapuló községi igazgatás alól. Az ilyen törekvést a megyebizottmány minden esetben visszautasította. 26 A községi képviselőtestületek összetétele a tavaszi események hatásaként még áprilisban és májusban ment át lényeges változáson. Később és 1849-ben mélyebbre ható változás nem történt. A megyei igazgatásnak nem volt érdeke, a sokféle bajjal küszködő központi kormány pedig nem is gondolhatott a községi igazgatás átszervezésére. így éppen azon a területen, ahol a helyi igazgatás révén az egyenlőség jogi deklarációja szinte kézzel fogható valósággá vált volna, inkább a feszültség és a lefojtott indulatok növekedése tapasztalható. A községi igazgatás még a megyénél is jobban megőrizte a nemesi korszakban kialakult szervezeti és ügyintézési formákat. Áttekintve a megyei önkormányzat és igazgatás sorsának alakulását az első korszak 17 hónapja alatt, szinte önként vetődik fel a kérdés: a megyerendszernek egy évtizeden át vitatott és majd minden vonatkozásban megtárgyalt hiányosságai 25 Uo. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 1013. sz. 26 Balmazújvároson és Nagykálióban az új községi választmány a volt bírót és jegyzőt különböző okok miatt elmozdította állásából és mást választott helyükre. Az újvárosi eset kapcsán a megyebizottmány általános érvényű határozatot hozott, hogy a községi igazgatás szakszerűségének biztosítása érdekében a községek a megválasztandó jegyzőt mutassák be a szolgabírónak, hogy az meggyőződhessen hivatalra való alkalmasságukról. Egyébként a volt jegyző elmozdítását indokolatlannak tartották és nem hagyták jóvá. Nagykállóban, mivel a volt elöljárók ellen visszaélések miatt panasz merült fel, annak kivizsgálására bizottságot küldött ki. Nyírbogdányban az ott lakó nemesség többsége, összesen 16 család „ olyan választmányt alakított, amely magát a megyei kormányzó választmánnyal szoros egyetértésbe tegye, és a csend és béke fenntartását eszközölje". Az alakulás célja az volt, hogy a jobbágyokat is magába foglaló községi tanács hatásköre alól magukat kivonják. A kérést a megye nem utasította kereken el, de a folyamodókat csak mint honvédelmi egyesületet ismerte el azzal, hogy „a helybeli községi elöljáróságot a rend és béke fenntartásában befolyásával előfogja segíteni". Nyírtéten az ott lakó nemes birtokos, Bónis Menyhért kérte a „ téti bírák alól való felmentését és egyedül a szolgabíró alá való helyheztetését". Ezt a kérést a megyebizottmány határozottan elutasította. Uo. IV. B. 102. 1848. (LII/2.) 1051., 1141., 1214-1216. sz.
