Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
megszüntetése, a népképviseleti elv érvényesülése és a központi kormányzat igényei szerint való átalakítása tekintetében a korábbihoz képest milyen előrehaladás történt? Nem tagadható, hogy legalább is elvben, a megyei önkormányzat testületi szerve szélesebb társadalmi bázisra támaszkodhatott volna, mint a nemesi megye közgyűlése. A későbbi korszakban ősgyülésnek nevezett képviselet választási módja - a községi lakosok közvetlen választása révén a lélekszámhoz arányosított számban való küldött-delegálás - a nép közvetlen részvételét is biztosította volna a megye igazgatásában. A május 4-én összeült nagyválasztmány tagjainak delegálásában a szavazásra jogosultaknak lényegesen tágabb köre vehetett volna részt, mint a későbbi országgyűlési képviselőválasztásban. Az 1848. V. tc. 1. és 2. §-a által a választói jogosultsággal felruházottak köre nem sokkal haladta meg a felnőtt lakosság 10 %-át. 27 27 A képviselet társadalmi bázisának kiszélesedését az alábbi összeállítás érzékelteti. 1847-ben, a közelgő megyei tisztújításra tekintettel a közgyűlés elrendelte a szavazati joggal bíró nemesek összeírását. E munkálat eredményeként tudjuk, hogy a megye 4 járásában összesen 5969 választójoggal bíró nemes élt. Azonban az 1847. december 16-i tisztújítás köriili zavargásokat annak tulajdonították, hogy a szavazásra jogosult nemesek hiteles összeírása nem áll rendelkezésre. Ezért részletes javaslatot fogadtak el a 16 éven felüli nemesek pontos összeírására. Ezt az összeírást a márciusi események feleslegessé tették. Uo. IV. A. 1.47. cs. 1362. d. 1847.; Közgy. jkv. 1848. (LII/1.)2., 512. sz. Az 1848. V. tc. alapján elrendelt választási jogosultak összeírásából a 4. jegyzetben körvonalazott hiányok figyelembevételével az alábbi összesítés állítható össze: Választókerület Népesség száma Választásra jogosultak száma és jogcíme Összesen Választókerület Népesség száma ingatlan ipar értelmiség jövedelem régi jog Összesen Nádudvari 27 480 1037 Nagykállói 30 896 812 56 106 199 ! 4 1 3 2651 Nyírbátori 30 712 618 37 41 129 510 1338 Tiszalöki 31 671 1473 81 129 363 742 2597 Nyírbogdányi 27 609 Kisvárdai 29 811 779 96 44 7 525 1451 Nyíregyházi 17 094 1418 Összesen 196 173 3682 270 319 698 3190 11 492 A hiányzó két kerület adatait is figyelembe véve a megye választásra jogosult lakosságának számát kb. 12 500 főre tehetjük. A választók száma a lakosságnak 11-12%-ára rúgott. A választásra jogosultak abszolút száma a népképviselet életbeléptetésével tehát megkétszereződött. A régi jogon - mint nemesek - választói jogosultsággal rendelkezők száma, ha a hiányzó két járás adatait figyelembe vesszük, alighanem elérik az 1847-ben összeírottakét. Ez arra mutat, hogy a szavazati joggal újonnan felruházott rétegek lanyha érdeklődése mellett a volt nemesek az új rendszerben is élni kívántak a nekik biztosított joggal. Nyíregyháza adatai MOL, 1848/49. Minisztériumi lt. Országos Statisztikai Hivatal iratai 184. 399.; tőle eltérő adat CSIZMADIA, 1963. 326-328.; a megyei adatok: SZSZBML, IV. B. 102. 48. cs. 619. d. 1848., és IV. B. 104. 1848/49-i választási iratok. Vö. még TRÓCSÁNYI, kézirat.
