Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
lehetett általános. Más adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy még a számadók esetében sem volt mindig így - több olyan számadót találunk, akinek egy lábasjószága sincs -, a bojtárok esetében pedig éppen nem lehet erről szó. A jószágtartó gazdákkal csak a számadó állott kapcsolatban, a bojtárokat már ő fogadta, és azok bizony gyakorta változtatták helyüket. 7 Az egymással összefüggő kunsági, hajdúsági, bihari és szabolcsi, szinte egy országrészt kitevő legelőterületeken nagyjában azonos feltételek mellett, teljesen egységes életformában élő pásztortársadalom a jobbágyság földtelen, lakótelek hiányában helyhez nem kötött rétegéből toborzódott, amelyet az akkori közigazgatási szervezet a legkisebb mértékben sem tudott ellenőrizni. Az ilyesféle kísérleteknek a sokféle, egymást keresztező területi, gazdasági és politikai érdek eleve ellenszegült. A pásztori életforma önmagában is elég lett volna arra, hogy a feudális kötöttségben élő jobbágy társadalom sokféle nyűgétől szabadon élő pusztai szabadokat, az akkori igazgatás szervei és a földesúri hatalom gyanakvással szemlélje. A század közepétől kezdve azonban országszerte mindinkább érezhetővé vált - főleg a nagy pusztákkal rendelkező keleti országrészeken és az erdélyi Középhegység vidékein - a közbiztonság megrendülése, az állatlopások elhatalmasodása, úgyhogy a kérdéssel hovatovább a helyi törvényhatóságokon kívül az országos kormányszerveknek is foglalkozni kellett.8 Míg a XVIII. századi, helyi hatóságok által hozott statútumok a valóságos helyzetből kiindulva csak a túlságosan szabadnak vélt életformát akarták valamiképpen ellenőrzés alá fogni, az 1780-as években az országos hatóságok az egész életformát létrehozó gazdálkodási és települési módon akartak változtatni, hogy a pusztai szállások és hegyvidéki szétszórt települések rendszerét megszüntetve, az ott lakókat könnyebben ellenőrizhető zárt, faluszerü településekbe vonják össze. E terv megvalósítása azonban a szándéknál alig ment tovább. Nagyonjellemző erre, hogy Szabolcs megye, amely a pásztorok megrendszabályozására már évtizedek óta kénytelen volt intézkedéseket hozni, a helytartótanács rendeletére azt jelentette, hogy területén pusztai szállások nincsenek, amik voltak is korábban, már lerombolták, különben sem lehetne a pusztai szállásokat zárt településekbe összevonni, mert akkor több földesúrnak lenne ugyanazon faluban telekrésze, ami teljes konfúzióra vezetne. 9 Hogy a jelentés mennyire nem fedi a valóságot, azt más adatokból tudjuk. A szállások éppen ezekben az években szaporodtak meg Debrecen, Nyíregyháza, 7 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 55. No. 23. 1754. 8 MARCZALI, 1898. 357., 415. 9 A mezei szállások rendezésére indított országos akcióval részletesen foglalkozik SZABÓ I., 1960. 139-206. A Szabolcs megyei állapotokra SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 25. Foi. 307. No. 29. 1780., Fol. 351. No. 13. 1780., Fasc. 18. No. 338. 1780., Fasc. 18. No. 72. 1782.
