Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

terhei könnyítése érdekében az 1709-1710. évi ellátásból havi 500 porciót Sza­bolcs megyére hárított át. 15 1710 első felében Szatmár megye semmiféle gabonát nem tudott adni az elő­ző évi rossz termés miatt. Ajánlotta, hogy minden véka búza vagy rozs helyett ugyanannyi árpát vagy málét (kukorica) ad, vagy köblönként (4 véka) 6 márjást (1 magyar forint 20 dénár) fizet. 16 Az év második felében a katonaság elszállásolása miatt Szabolcs megyéből a menekülteknek Szatmár megyébe kellett átköltözni. Szabolcs megye adós maradt a nyári ellátással, Szatmár pedig még a korábbi­akat sem tudta ellátni. A pestis miatt a megye közgyűlése sem ülhetett határozat­képes számban össze. A fejedelemnek Szabolcs megyéhez intézett pátense csu­pán arra bíztatta az alispánt: „ amennyire a mostani pestises idő engedi, hacsak némely részben is, a restancia]okat adassa meg \ 17 Szeptember végétől a Dunántúlról és a Felvidékről elmenekültek, valamint a katonaság is a Tisza-Sajó vonalától keletre eső területre húzódtak vissza. A Ber­csényi Miklós által kiadott rendelkezés ellátás szempontjából a katonarenddel egy elbánás alá vonta a bujdosókat. A szabadságharc sikeres befejezésének reménye már ekkor elhalványulóban volt. Az általános elcsüggedés ellensúlyozására és a közvélemény tájékoztatása érdekében a fejedelem 1710. augusztus 19-én - eddig kevésbé ismert - pátenst intézett a megyékhez. Szabolcs megyéből ismert példányát azzal az utasítással küldötte meg, hogy a benne foglaltakat járásonként is hirdesse ki.is A bevezetésben feltárta a fegyverszünet létrehozására és a béke megkötésére 1706 óta tett erőfeszítéseit. A Szécsényben összegyűlt, szövetkezett rendek előtt kötelezte magát, hogy az ausztriai házzal való megegyezés érdekében tárgyalást kezd, és ehhez igénybe vette a holland és angliai hatalmak közvetítőit is. A tár­gyalások eredménytelenségéről a rendeket generális gyűléseken és a pátensei ál­tal is tájékoztatta. A tárgyalásokra azóta is tett kísérletet: „De egyebet nem ta­pasztalhattunk, egyedül az ausztriai ház természet szerint való megkeményedé­sét, mostani erejében és szerencséjében való felfuvalkodottságát, mintha már szerencséjének fundamentoma változhatatlanságában helyeztetett volna. " Az utóbbi időben folytatott tárgyalásai ismertetésére a pestis terjedése miatt bátorsá­gos helyet nem találtak, sőt még a szenátorokat sem lehetett teljes számban 15 Ez tekintélyes mennyiség, mert a gabona négy vékájával (125 liter) számítva ugyanannyi métermá­zsának felel meg. A hús pedig - a szokásos 200 fonttal véve - 120 darab vágómarhát jelent. THOR­MA, 1890. 765, 769.; SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 11. Fol. 140-141. 1709. szept. 3., 23. 16 SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 11. Fol. 166-168. 1710. máj. 6. 17 Uo. IV. A. 1. Fasc. 11. No. L, 12-13. 1710. jún. 3., aug. 3., szept. 10.; IV. A. 501. Prot. 11. Fol. 176-177., 180-182. 1710. jún. 30., júl. 30. aug. 16. ' 8 Uo. IV. A. l.Fasc. 11. No. 10. 1710. aug. 19. A pátens Pest, Borsod és Zemplén megyék levéltárá­ban is megmaradt. A szövegben következő idézetek e helyről valók.

Next

/
Thumbnails
Contents