Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A fejedelem 1708. február 8-án Tasnádon mustrát (szemlét) tartott a bujdosók felett, és a katonai szolgálatra alkalmasokat fegyverviselésre kötelezte. A többiek sorsát a szövetkezett rendek tavasszal összeülő gyűlésére halasztotta és addig meghagyta a megyéknek, hogy „ őket a magok quartélyában háborgatni, vagy onnan kimozdítani ne engedje".'

2 1708 őszén, a rendszeres téli ellátás érdekében a beszállásoltakat falunként összeírták, hogy a megyék élelmezésükről és igavonó jószágaik takarmányozásáról rendszeresen gondoskodhassanak. Az élelmet (húst és gabonát), a takarmányt a falvakra történő kivetés alapján a járásbeli szolgabírák szedték be, s a menekültek mellé rendelt megyei kommisszáriusok osztották szét. A heverő marhák számára - míg a legelőre járhattak - a szállásadók nem tartoztak takarmányt adni. A hó leeste után pedig a gazdájuknak vett takarmányon kellett tartani. Azokra a jószágokra, amelyek a nemes országot szolgálják: „kaphatnak négy igavonó ökörre egy szekér szénát és egy szekér szalmát, egy lóra egy szekér szénát abrak nélkül". A jószágosabb menekültek húsból nem kaptak ellátást, gabonából személyenként két mérő (kb. 150 liter) rostálatlan rozs volt a járandóságuk.

13 1708-1709 telén Szatmár megyének már csak a három alföldi járása maradt mentes az ellenségtől. A téli ellátásra a megyét havonta 1735 oralis, 1260 equilis és 1220 boalis (igavonóökör) porció adására kötelezték. Az előző évihez képest mind a személyek, mind az állatok száma növekedett. A fejedelem szabályozása szerint a nemes urak saját maguk, feleségük és gyermekeik számára kaptak havonta személyenként egy-egy véka (kb. 35 liter) búzát, a cselédek számára 2 véka rozsot vagy 3 véka kukoricát és fejenként 20 font húst. A hadi lovak egy-egy szekér szénát, egy köböl zabot abraknak, zab helyett három véka árpát vagy kukoricát, a közönséges lovak egy szekér szalmával vegyes szénát kaphattak. A bujdosók a jobbágyokat nem kényszeríthették halászatra és vadászatra. Ha útra keltek, a saját porciójukból kellett élniök.

14 A regulamentum szerint a beszállásolt katonáknak is ennyi járt, de ezt aligha kaphatták meg. Szabolcs megye 1709 augusztusáig 2124 kassai köböl gabonával és 25 947 font hússal maradt adósa a bujdosóknak. Az egyezség szerint a megye ígérte, hogy megadja, de a gabona hiánya miatt már eleve elengedték egyharmadát, a fent maradt kétharmad részt vagy természetben vagy hússal, esetleg vágómarhával lehetett volna kiegyenlíteni. Károlyi Sándor Szatmár megye '2 THORMA, 1890. 493-495.; SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 9. No. 12. 1708. ápr. 28. 13 THORMA, 1890. 493-495.; SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 11. Fol. 100-101., 108-109. 1708. nov. 21., dec. 20.; Szabolcs megye 1709. Jan. 15-Í gyűlésén „ a húst igen megkevesbítették. Akinek rideg marhája találtatott menstruatim 12 font húsra írtak egy személyt, akinek 15 vagy többecske, semmi húst nem adnak, az húsban portio, az kinek adnak, egy hónapra libra (font) 12. "; THORMA, 1890. 758. 14 SZSZBML, IVA. 501. Prot. 11. Fol. 116-118., 137., 146-149. 1709. febr. 7., 8., aug. 16., nov. 27.