Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

A KALLÓI VÁR KOMMENDÁNSAI

királynak a zsoldjába szegődtek, aki az Egyesült Tartományok-beii hittestvéreiket ölte, s amely ország egy tengernagyának köszönhette, hogy prédikátoraik minap a gályarabságból megszabadultak. Apafi Mihály 1677. július 10-én nevezi ki Teleki Mihályt az új hadjárat főgenerálisává azzal, hogy július 27-én megindulhassanak.

4 6 Egy valamivel későbbi levelében az erdélyi fejedelem ugyanebben a tárgyban így fogalmaz az erdélyi gondolkodásmód jellemző szóhasználatával: „... kegyelmesen parancsoljuk, ... kövessenek el mindeneket, valamit édes hazájoknak felszabadítására az német nemzet ellen el tudnak követni".

497 A hadak az indulást várták, a Portáról csak nem jöttek a követek a jóváhagyással. Augusztus 8-án az erdélyiek már tudják, hogy készülődésük nem maradt titokban. „ Valahonnét, de alkalmasint kitanulta az német... gyűjti most az hadakat Rakamazhoz", - írja Teleki Mihály Apafinak. 98 Az összegyűlt seregnek azonban senki sem fizetett, maradt a jobbágyságon való élősködés. „ ... az Szilágyságot, ezt a vidéket - Kővárról van szó - ellepték, ezzel elpusztul az a föld és Szilágyság ... Majos Ferenc ... a feleségéhez kéredzett" 499 „Szűcs János uram hada most is nagy kárt tett, kiváltképpen az őnagysága és az én falumban ". Augusztus vége felé megérkezett a Porta üzenete, mellyel a francia pénz elfogadását, a lengyel hadak jöttét eltiltotta.

501 Ekkor azonban a „konjunkciót", a lengyel hadakkal való találkozást nem lehetett visszacsinálni. Majos Ferenc szeptember 17-én indult.

502 Szőcs János is a legkorábban indulók között volt. Apafi a hónap végén a török miatt parancsban is leállította a lengyelekkel való egyesülést, de ekkorra már megtörtént.

503 De az is lehet, hogy csak látszatból rendelkezett. Egy ideig „csendességben" kellett lenniük a hadaknak, de egyes csapatok „magok felett kivált más vallását nem akceptálnak és Wesselényi Pál uram mellől el nem állanak. Thökölyről van szó, ki evangélikus volt, másrészt a bujdosó, végbeli kállóiak Wesselényi-pártiak voltak. Az Erdélyből jövő fenyegetés ellen Cob kassai főkapitány elsősorban kemény büntetéseket kilátásba helyező rendeletekkel védekezik. Szabolcs megyét október 3-án kelt levelében fenyegetések nélkül eltiltja a rebellisekkel való mindenféle kapcsolattól.

505 Októberben viszont magyar nyelvű pátenst küld a vármegyére, a rebellisekkel, „afféle istentelen csavargókkal ...ne társalkodjék, azoknak szavát ne fogadja, semmiben vélek ne cimboráljon, egyet ne értsen, ... aki legkisebb áruitatásban kurucokkal, tolvajokkal, rebellisekkel találtatik, ezentúl mindennemű személyválogatás nélkül kegyetlenül karóba vonattatik, tűzzel-vassal, él az Isten, megbüntetteik".

506 Ennek a pátensnek az előzménye Lipótnak egy 1677. szeptember 496 Teleki, 1905-1926. 7. k. 382. 497 Uo. 384. 498 Uo.413. 499 Uo. 418. 500 Uo. 422. 501 Uo.432. 502 Uo. 469. 503 Uo.513. 504 Uo. 532. 505 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 95. No 40. 1677. 506 Uo. Fasc. 95. No 38. 1677.