Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
A VÁR ÉPÍTÉSE
azonban, hogy a vár építése még évekig elhúzódott, s a későbbiekben is a faanyag korhadása miatt állandó javításra szorult. A tudományos élet vérkeringésébe bekerültek téves adatok is, és ezek olykor zavart okoznak. Ilyen például Báthory Miklósnak a Tudományos Gyűjtemény 1830. XII. számában közölt levele. Az 1565. június 19-ére keltezett levél Kapy Andrásnak, őfelsége kallói kapitányának van címezve, s arról van benne szó, hogy a kallói kapitány az ország végzései ellenére a jobbágyokat elszakasztja Ecsedtől és Kálióban dolgoztatja őket. Elég egy pillantást vetni a Törvénytárba, hogy meglássuk, 1574-ben rendelték Szabolcs vármegye két járását az ecsedi várhoz. Továbbá: Kapy András a vármegyei iratok szerint éppen 1575-ben volt kallói kapitány. Nyilvánvaló, hogy téves datálásról van szó. Végül nem döntő érv ugyan, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Báthory Miklós 1565-ben még nem volt Szabolcs vármegye főispánja, nem lett volna joga a kallói kapitánnyal szemben még panaszkodni sem. Egy másik zavart keltő körülmény Lukinich Imre egyik tanulmányára megy vissza. Eszerint a szálkai és kallói várak már 1559-ben álltak, s Izabella lerombolta volna őket. Nem világos ugyan, mi módon, hiszen Szálka az erdélyi párton lévő Melith György birtoka volt. 14 Inkább úgy látszik, hogy Izabella valami diplomáciai pókért játszott, Kisvárda várát akarta semlegesíteni Szálkán és Kallón lévő udvarházak megsemmisítésének ígéretével. János Zsigmond - helyesebben Melith György és a Kállayak - ezért a következő évben megerősítették volna Szálkát is, Kallót is, mire válaszul 1561-ben Zay Ferenc kassai főkapitány Szálkát lerombolta, de az erős kallói várral ágyúk nélkül állítólag nem boldogult, ami későbbi belemagyarázás lehet. Szálkát 1561-ben valóban lerombolta Balassy Menyhárt, ahogy a Verancsics-féle Memoria rerum írja: „Balassy Menyhárt az Ferdinándos császár ... hívségére jőve. Szálka kastélyát megvívá, elhányatá. Vele volt Zay Ferenc is kassai kapitány, Báthory Miklós."* 5 Az idézett részben a „kastély" szóra fel kell figyelni. Ebben a korban leggyakoribb jelentése palánkkal körülvett épület, vagy akár mezőváros. Hogy így van, onnan is kitűnik, hogy az idézett tanulmányban Lukinich még Micskén és Rakamazon is említ várakat. 16 Balassy Menyhárt tehát elpusztította a másik párton lévő Melith György palánkkal megerősített udvarházát. Hogy Szálka esetében erről van szó, van más tanúnk is. augusztus 17-én Dobos és Szálka nevű falvakat érintettük, melyek mellett kastélyok emelkednek, ezekben laknak a falvak földesurai, magyar nemesek, akik, akárcsak a francia nemesek szívesebben élnek vidéki házaikban, semmint a városokban" - írja 1574-ben Pierre Lescalopier. 17 Nagydobos mellett szintén állt egy udvarház, az úgynevezett „Kakatvár". Várról persze szó sincs, mint ahogy Kallóval kapcsolatban is az említett vallomástevők csak a Kállayak házáról beszéltek. Egyes épületeket a vár építésekor felhasználtak, de attól az egykori palánkkal körülvett kúria még nem lett vár, nem szabad s nem lehet a Kállayak udvarházát a vár előzményeként értelmezni. 14 Molnár, 1939. 14. 15 Verancsics, 1981. 107. 16 Lukinich, 1913. 589. 17 Benda-Tardy, 1982. 94.
