Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

NYÁRY ISTVÁN

hetett, a vármegyei küldöttekre riadót doboltatott, miután a főispán levelét is széttépte. Elhamarkodott tette miatt mentegette később magát. 1631-ben fordul elő neve utoljára a levéltári iratokban.

158 II. Ferdinánd Nyáry István főispáni kinevezését 1623. június 16-án jóváhagyta. Az irat aranysarkantyús vitéznek nevezi. Hogy milyen érdemekért? Nehéz megválaszolni. (Jusson eszünkbe, Mozart is kapott később aranysarkantyút!) Talán, hogy megvigasztalja Ferenc fia elvesztéséért. A gyerek Nyáry Ferenc megérdemel egy kis kitérőt, több szempontból is. A „Nyáry és Telegdy famíliának nagy szép gyönyörűsége", úgy látszik, tehetséges gyermek volt. Apja nem kisebb személyt fogadott nevelőjének, mint Szepsi Csombor Mártont, az első magyar nyelvű útleírás, az „Europica varietas" szerzőjét. Nyáry Ferenc úgy került be a magyar irodalomtörténetbe, hogy a világlátott prédikátor az ő számára írta „Udvari schola" című művét, ezt a magas erkölcsi normákat kitűző nevelési célzatú kézikönyvet. A megjelenését azonban sem a mester, sem a tanítvány nem érte meg. Kovásznai Imre sepsi prédikátornak Telegdy Annához intézett „Vigasztaló beszéde" elmondja, hogy a gyerek legkedvesebb játéka a várépítés és várostrom volt, miből a „látott, hallott... okos emberek azt jövendölik vala, hogy ... tekintetes és nagyságos nagyobbik atyjának Nyáry Pálnak vitézlő nyomdokátfogná követni"}

59 Különös bók a kallói főkapitány fiának... 1624-ben a túróci Szucsányban, a Vág partján olyan esemény történt, mely Nyáry István életére, bár nehezen lemérhetően, de erősen kihatott. Pázmány Péter előtt a három éve elhunyt Thurzó Imre 20 éves özvegye kezét nyújtotta Esterházy Miklósnak, akit a következő évben nádorrá választanak, s így az egykori kisvárdai leány, Nyáry István húgocskája, az ország első asszonya lett. A Nyáry-címer féloroszlánja került az Esterházy-oroszlánnal a fraknói vár (Forchtenstein, Ausztria) kapui fölé, melynek sötét nagytermében Nyáry Krisztina bűbájos araképe ma is olyan közvetlen kedvesen nézi a látogatókat. Halála előtt körülbelül egy fél évvel Bethlen Gábor Váradra összehívta a felsőmagyarországi 13 vármegye főurait, többek közt Rákóczi Györgyöt, Nyáry Istvánt, Melith Pétert és Györgyöt, Lónyay Zsigmondot, rozsályi Kun Lászlót, Prépostváry Zsigmondot s másokat. Azt szerette volna elérni, hogy támogassák azt a tervét, hogy halála után a nikolsburgi s egyéb békék ellenére a hét vármegyét, köztük Szabolcsot, Szatmári, Bereget ne adják vissza II. Ferdinándnak, „de holta után mind nyaka szakada", ahogy Kemény János tömören jellemzi az eseményeket.

160 Első évek a királyi Magyarországon Annak a 14 éves időszaknak, amikor Szabolcs megye újra a királyi országrészhez tartozott, az első évei túlságosan is mozgalmasak voltak. Bethlen Gábor halála után két hónapra, 1630. január 14-én Kassán Bornemissza János felső-magyarországi vice főkapitány hívására - Alaghy Menyhért országbíró és főkapitány súlyos beteg Uo. Fasc. 49. No 4. 1631. Tarnóc, 1979. 104. Kemény, 1959. 146.