Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

LÓNYAY ANDRÁS

LÓNYAY ANDRÁS Az első és utolsó a kallói kapitányok közül, akit Szabolcs vármegye fiának tekintett, bár a szatmári eredetű Lónyay család Beregben volt otthon. A kallói kapitány, illetve akkor hivatalosan inkább már főkapitánynak nevezik, apja, Lónyay István annak idején, 1575-ben részt vett Bekes Gáspár megmozdulásában s a király pártján Szatmár, majd Tokaj várának volt kapitánya. Medgyesi Pál úgy említi, hogy „amaz híres neves, nagy törvénytudó'''\

92 Mindenképpen jelentékeny ember, gazdag feleséget is kapott, szaniszlófi Báthory Elek és kusalyi Jakchy Anna lányát, szaniszlófi Báthory Katát. (Idekívánkozik, hogy visszaemlékezzünk arra, hogy Nyíregyháza fele része a későbbi Dessewffy rész, ezzel a házassággal került a Lónyayak birtokába.) A házasságból négy fiú és három lány született, közülük Lónyay András mellett legismertebb Zsigmond, Kraszna és Bereg vármegyék főispánja, Lónyay Anna fejedelemasszony apja. Különös módon a hét gyerek közül három is kötődik valami szálon a kallói várhoz. Anna Kapy András fiához megy férjhez, Kata férje, Nyáry Bernát Rákóczi György alatt lesz a vár kapitánya, András pedig 1609-1619 közt ténylegesen a vár élén áll. Az sem elképzelhetetlen, hogy a negyedik testvér, Lónyay János, kinek katonáit Bocskay katonái a kallói rácokkal a rakamazi sáncban vágták, Kallóban hadnagykodott. Születési helyét, idejét nem ismerjük, de jó nevelést kellett kapnia, a vitézi élet és a tudományok terén egyaránt, mint erről levelei is tanúskodnak. Gondolni lehet arra, hogy a Felvidék valamelyik városának az iskoláját látogatta, mint ahogy Baktárói a Tatay István fiai például Bártfán tanultak,

9j de ez csak feltevés. Úgy látszik azonban, hogy fiatal korának az eseményei, apjának a gondjai, perei olyan hatással voltak rá, hogy az erdélyi fejedelemséget bizalmatlanul nézte, amiben katolikus nevelése is megerősítette. Csomaközy András 1600-ban, amikor megölte Lónyay István egyik szolgáját, eléggé kétes hírű hajdúvezér volt.

94 Csomaközy ölte meg Tiszakerecsenyben czerniki Lökös Bornemisza Miklóst is.

95 A megyei törvényszéken nem jelent meg, „levelesítették", mire Erdélybe menekült. Útközben kifosztott egy menekülő csapatot, majd Bocskay egyik hadvezéreként jött vissza. Mikor ismét menekülnie kellett, Bethlen vette pártfogásába. Az 1602. évre visszatérve különös, de a korban nem meglepő eseménysorozat kezdődik. Szaniszlófi Báthory Péternek, Lónyay István felesége nagyapjának halálával megindult a rokonok szokásos támadása a vagyonért. Ez esetbon ecsedi Báthory István és kiskorú nevelt fia, somlyai Báthory Gábor szerette volna a nyíregyházi és királytelki részbirtokot megkaparintani. Lónyay István felkereste a vármegyét s Istvánffy Miklós nádori helynök okleveleinek bizonyos hibáit kijavítva róluk másolatot kért.

96 Ez akár hamisítás látszatát is kelthetné, de bízunk abban, hogy a szabolcsiak jobban ismerték a tényleges helyzetet, mint az 92 Medgyesi, 1657. 93 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r.j. 4. Fol. 567. 94 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 349. 95 Koroknay, 1986. 16-19. % SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r. j. 4. Fol. 351.