Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SERÉNYI MIHÁLY

SERÉNYI MIHÁLY 1576-ban, egy évre Kapy András érkezése után, ugyancsak nagyböjtben „Új káli óba" új kapitány érkezéséről értesül a megyei közgyűlés.

28 Prépostváryt ui. a sikertelen hadjárat után Rueber János főikapitány maga mellé vette Kassára magyar mezei kapitánynak. Az új kallói kapitánynak, kisserényi Serényi Mihálynak a portréja sajátos jelleget képvisel Kalló kapitányainak gazdag arcképcsarnokában. Apját, Serényi Miklóst Istvánffy is említi olykor. 1566-ban, Gyula föladása után, menekülés közben az éjszaka sötétjében Zichy Györggyel találkozva, megsebesítették egymást.

29 Felesége, Bajomy Zsófia révén igen gazdag, az övé Boldogkő és Bajom vára, rengeteg kincse, köztük a gyulafehérvári székesegyház kincsei, melyeket Bodó Ferenc Gosztonyi János erdélyi püspök meggyilkolásakor rabolt. Másrészt azonban a mesésen gazdag Bajomy Benedek-féle bihari és dél-szabolcsi „birodalom"-ból a török keveset hagyott meg. Mint katonáról az egrieknek nem volt róla jó véleményük. 1551-ben, vagyis 25 évvel kallói kinevezése előtt, mikor a király hadnagynak akarta Egerbe Dobóhoz kinevezni, Szárkándy Pál és Székely Miklós úgy jellemezte, hogy semmi katonai erény nincs benne. „Egerben hadban jártas, harconforgott és tudós vitéz kell s nem olyan, mint Kisserényi, aki szülőházban nevelkedett. A hadi ismereteket csak a végházakban s a főurak kastélyaiban lehet megszerezni."

20 Serényi Mihály ekkor 20 éves volt. Egyébként Zoltay István került ekkor a helyére. Jellemző az is, amit Istvánffy beszél el róla. Hatvan visszafoglalásakor felajánlották neki a főkapitányságot, de nemcsak hogy maga nem fogadta el gyávaságból, hanem még másokat is lebeszélt róla.

31 Egyetlen alkalom, mikor komolyan szerepelt, az 1588. évi szikszói harc volt, melyben Balázsdeák István, Rákóczi Zsigmond, Homonnay István után az ő nevét is meg szokták említeni. Mikor 1591-ben végrendelkezik, már 60 éves, keserű szavakkal mintegy a végrendeletének önti ki panaszait. 41 esztendeje katona, 19 évesen kezdte el a hadi mesterséget, 9 évig volt Egerben lovashadnagy. Két királyt szolgált hűségesen és „őfelségék nekem ez ideig soha csak egy jobbágyot sem adtak, kin az én életemben lelkem mind fájt, mert jámborul szolgáltam vérem hullásával, rabságommal." De kultúrtörténeti szempontból nem lenne érdektelen tudni, hogyan jutottak birtokába, s hová lettek azok a „kelyhek, munstranciák, misemondó tányérok, amporák, több szent egyházhoz való ezüst marha" melyeket a gazdaasszonyára hagyott örökül.

32 1596-ban báróságot kapott, 1599-ben még élt. Kallói szereplése is mintha jelképe lenne egyéniségének. 1576-ban a szomszéd végbeliek Kallón gyülekeztek, hogy megüssék a törökszentmiklósi vásárt. A hír kiszivárgott, a szolnoki törökök már várták őket, kisebb csatározás után vissza kellett vonulniuk. 1578-ban Kálióból Kassára írt levele, itteni tartózkodásának utolsó nyoma, a vár helyzetét gazdasági szempontból világítja meg. „Im kijöttem velők, amint azt 28 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus nom. 1. Fol. 89.; Prot. 4. Fol. 270. 29 Istvánffy, 1758.292. 30

Takáts, 1922. 155. 31 Istvánffy, 1758. 425. 32 Károlyi, 1882-1897. 3. k. 490.