Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SERÉNYI MIHÁLY
gondoljuk vala, hogy az török az debreceni sokadalomra mostan kijő. Most is azt várjuk és arra vigyázunk az mi kevesen vagyunk. így mégis inkább elnyomorognak. Mert higyje el nagyságod, nemhogy az kallói főlegényéknek volna élésük, de én magamnak sincsen, mert mióta Kallóban lakom, semmit személyemre, sem asztalpénzre, sem trombitákra, dobra, zászlóra semmit sem adtának. Az mit jószágomból kaphatok, avval élek és avval tengek az vitézök között egy napról másra ...Az Istenért kérem nagyságodat, viseljen gondot Kallóra, mert magyar nélkül nem különb, mintha puszta volna Kalló. Az Isten előtt is nem egyéb az oka ennek, hanem az fejedelem az, ki nem fizet meg. ,,J Takáts, 1922.275.