Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Katona Csaba: Botrányos tisztújítás a reformkori Szabolcs vármegyében - ahogy Kossuth látt(att)a

meg éle töket. A vármegye háza 4 is megtámadtatott, s az erkélyre jött főispán 5 is kővel mellbe dobatott. — Iszonyú verekedések. Tíz ember már meghalt, még sok sebesítettnek halála várható. — (Patay [István] megmaradt l-ő alispán, felkiáltással; 2-ik Kállay Péter választatott Kállay Gergely ellen, szavazattal). " 6 A vaskos botránnyá dagadó megyei tisztújítás vagy követválasztás nem volt egyedülálló jelenség a reformkori Magyarországon. A szabolcsi eset mégis erőteljesen felkavarta a gondolkodó közvéleményt éppúgy, mint a megye vezetőségét. Abban, hogy az események híre a kor viszonyai között meglehetős gyorsasággal elterjedt, jelentős szerepet játszott Kossuth és a Törvényhatósági Tudósítások. Az alábbiakban az egyébként feldolgozott

7 események újbóli rekonstruálása során elsősorban azt szeretnénk vizsgálni, hogy a politikus Kossuth miképp látta, főleg pedig: miképp láttatta (az egyébiránt hívei táborát gyarapító) olvasóival a kallói tisztújítás történéseit, valamint annak okait, következményeit. 2. Választási botrányok A reformkori megyei tisztújításokat és követválasztásokat számos - nemegyszer tragédiához, emberhalálhoz vezető - botrány terhelte. Tévedés lenne tehát azt állítani, hogy Szabolcsban egyedülálló eset történt. Az ugyancsak szomorú országos hírnévre vergődött események közül talán a legismertebb az volt, amikor 1843. április 4-én az ország másik végében, Zala vármegyében a gróf Zichy Domokos veszprémi püspök

8 által felbérelt, kiváltságait féltő, leitatott kurtanemesség leszavazta a megye liberális (szabadelvű) követutasítását. Ez egyebek mellett azt tartalmazta, hogy - a közteherviselés elérése érdekében megtett első lépésként - a nemesség is járuljon hozzá a vármegyék költségeinek fedezésére szolgáló házi adóhoz. A nem várt kudarc következtében az akkor már nem csupán megyéje, de az országos ellenzék egyik vezéralakjának is számító Deák Ferenc nem vállalta az országgyűlési követséget 4 A vármegyeház történetére nézve Koroknay Gyula: A régi nagykállói megyeháza. In: Csepelyi - Orosz - Ratkó - Szűcs, 1970. 124-148. 5 Szabolcs vármegye főispánja ekkor gróf Teleki József, az Akadémia elnöke volt. 6 KLÖM, VI. 642-643. 7 Takács Péter: Az úrbérrendezéstől a polgári forradalomig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. Történelem és kultúra. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. (atovábbiakban Takács, 1993.) 282-283.; Pók Judit: Választási küzdelmek a reformkori Szabolcs megyében. Honismeret, 2002. 2. sz. 10-15. (a továbbiakban Pók, 2002.) 8 Gróf Zichy Domokos (1808-1869) rozsnyói, majd veszprémi püspök; utóbbi pozíciójáról 1849ben lemondott, ettől fogva visszavonultan élt. r-t r\ 80