Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Katona Csaba: Botrányos tisztújítás a reformkori Szabolcs vármegyében - ahogy Kossuth látt(att)a

1843-1844-ben.

9 A csalódott Deák nem ment haza Kehidára, hanem a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen

10 maradt, ahol aztán döbbenten értesült arról, hogy a követválasztásról hazafelé tartó bocskoros nemesek egy garázda csoportja távollétében megtámadta kehidai

11 kúriáját. A tomboló részegek összetűzésbe keveredtek a kaszárakapára kapó kehidaiakkal, ami aztán kettős emberhalállal végződött. Deák a szomorú eseményekről maga számolt be Kossuth Lajosnak írt levelében: „Epillanatban végződött az ülés mellyben közel 1600 köznemes mind a házi adót, mind az Országos köz Cassába utakra hidakra az el vállalandó költségeket fel kiáltás által meg buktatta. Fenyegetések az ülés előtt számosak voltak, és gyalázó kifakadások a cortesek között személyem ellen, és mások személyei ellen... " 12 Vas vármegyében ugyancsak egy követválasztás eseményei kavartak emlékezetes botrányt.

13 1847. október 18-án Szombathelyen került sor követválasztásra, amelynek során gróf Zichy-Ferraris Bódog (Félix) főispáni helytartó

14 egész egyszerűen bejelentette, hogy Vidos József

15 (a későbbi Vas megyei kormánybiztos) és Szabó Miklós lesznek a követek az országgyűlésen, mivel a többség őket támogatja. Az utcán összegyűlt tömeg a hírre kődobálással válaszolt, mire a megyeházánál állomásozó dzsidások lerohanták a zavargókat. Bár emberhalálra nem került sor, számosan szenvedtek sérülést a zavargások, illetve a dzsidások rohama következtében. (ZichyErre nézve Molnár András: „Deák Ferenc nékünk nem királyunk!" Az 1843-as zalai követválasztás anatómiája. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843-1991. Összeáll. Gerő András. Bp., 1993. 9-26. Zalaegerszeg egyébiránt kiváló példáját adja annak, hogy a mezővárosi tisztújításokon is előfordultak hasonló jellegű botrányok, mint a vármegyéknél. Erre nézve Molnár András: Zalaegerszeg botrányos bíróválasztása. In: Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 80-82.; Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja. In: A mezőváros mint uradalmi központ. Szerk. Fatuska János - Fülöp Éva Mária - [ifj] Gyuszi László. Tata, 2001. [Annales Tataienses, II.) 179-208. Kehidára nézve Dominkovits Péter - Káli Csaba - Kvassay Judit - Molnár András: Kehida. Bp., 2001. (Száz magyar falu könyvesháza) Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Kossuth levéltár. Időrendi sorozat. 113. Erre nézve Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követválasztások a reformkorban Vas megyében. Előadások Vas megye történetéből, III. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. (a továbbiakban Tilcsik, 2000.) 32-33. (Vas megyei levéltári füzetek, 9.) Gróf Zichy-Ferraris Bódog (Félix) (1810-1855) 1845-1848 között Vas vármegye adminisztrátora, 1848-1849-ben Vas és Győr vármegyék császári és királyi biztosa. Vidos József (1805-1849) 1835-1838 között Vas vármegye főjegyzője, 1838-1842 között első alispánja, 1847-1848-ban országgyűlési követe, 1848-1849-ben kormánybiztosa. Tevékenységére nézve Tilcsik György: Vidos József politikai pályája. In: Előadások Vas megye történetéből, II. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1993. (a továbbiakban Tilcsik, 1993.) 27-39. (Vas megyei levéltári füzetek, 6.)