Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Kovács Ágnes: Rákóczi és Károlyi

származása, vagyoni helyzete, műveltsége és társadalmi környezete közötti különbségeket. II. Rákóczi Ferenc nagy múltú családok leszármazottjaként látott napvilágot. Egyenes, illetve oldalágon lengyel királyt, erdélyi fejedelmeket és horvát bánokat tudhatott ősei között, s még mostohaapja is fejedelmi címet szerzett. A Vallomások szerint környezete csak öt éves korában tudatosította benne előkelő származását, amikor is anyja német-római szent birodalmi hercegi cím elnyeréséért folyamodott számára a német birodalmi kancellárnál. Innentől kezdve a gyermek abban a szellemben nevelkedett, hogy uralkodásra hivatott, s erkölcsi kötelessége a családi tradíciók folytatása. Ezzel is magyarázható, meg persze a família anyagi helyzetével, hogy a megpróbáltatások nem befolyásolták iskoláztatását. Munkácson megkezdett tanulmányait a vár feladása után a neuhausi jezsuita kollégiumban folytatta, amely latinsága tökéletesítése mellett főleg történelmi-erkölcsi ismereteket közvetített számára. 1690-ben a prágai egyetem következett, ahol az ifjú Rákóczi logikát, matematikát és metafizikát tanult, de érdektelennek tartotta az oktatást. Később azonban nem panaszkodott a színvonalra, meglehet azért, mert az őt különösen érdeklő fizikát, ballisztikát és architektúrát hallgatta. Ekkoriban már rendszeresen vadászott, és rangjának megfelelően, tornamester segítségével fejlesztette fizikai állóképességét. 18 éves korától a bécsi elit olykor léha, de tájékozott, müveit köreiben forgolódott és természetesen megtanult németül. 1693-ban itáliai utazásra indult, s közben az olasz nyelvben is jártasságot szerzett. Franciául ekkor még nem tudott, a számára oly kedves nyelvet csak később sajátította el. A csaknem 2 millió holdas birtokkal rendelkező főúr a következő esztendőben házasságot kötött SaroltaAmália hessen-rheinfelsi hercegnővel, s ezáltal Eleonóra császárnéval, az orleansi herceggel és német választófejedelmekkel került rokonságba.

17 Ezzel szemben a Károlyi család - bár honfoglaló nemzetségből származott - évszázadokon át csak szűkebb hazájában, Szatmár megyében és a szomszédos területeken volt ismert. A bárói címet és a főispánságot Károlyi Sándor nagyapja, Mihály szerezte meg a família számára katolizálásának és a Bethlen Gáborral való rokonságnak köszönhetően. A rangemelés azonban nem járt együtt számottevő vagyonosodással, a családot még sokáig a bene possessionatus nemesség életkörülményei jellemezték. A 20 gyermekes családba született Sándor alig három évesen vesztette el édesanyját, akinek halála után, hat kiskorú testvérével együtt, Munkácsra került, Báthory Zsófia felügyelete alá. Négy esztendő elteltével Ungváron kezdte látogatni az elemi Rákóczi személyiségéről, műveltségéről és mentalitásáról részletesen lásd Köpeczi Béla: Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Bp., 1982.