Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Kovács Ágnes: Rákóczi és Károlyi

meghosszabbítása a megvalósultnál előnyösebb szerződést is eredményezhetett volna.

14 Mivel Rákóczi nem fogadta el a békét, akár arra is gondolhatnánk, hogy olyan információkkal rendelkezett a külső segítség lehetőségeiről, amelyekről mások, köztük Károlyi, nem tudtak. Ám egyetlen forrást sem ismerünk, amely ezt a feltevést alátámasztaná. Azt viszont tudjuk, hogy 1711. április 19-e után már ő maga se hitt többé az orosz segítségben, hiszen aznap jutott tudomására, hogy a Porta háborúra készül I. Péter ellen, s ezt Franciaország is támogatja.

15 Mivel magyarázható akkor Rákóczi megegyezést elutasító magatartása? Másfél évtizeddel korábban erre a kérdésre azt a választ adtam (és ma is úgy vélem), hogy az erdélyi fejedelemséghez való ragaszkodással. Pedig annak a külső segítségnél is kisebb volt a realitása. A fejedelemség ugyanis, a Hódoltsághoz hasonlóan, a Habsburg és a török birodalom közti erőegyensúly következtében jött létre, s annak megbomlásával, jelen esetben a Habsburgok javára történő módosulásával, megszűnt a létfeltétele. Restaurációra csak akkor lett volna esély, ha azt egy európai békekonferencia jóváhagyja. Ennek lehetősége azonban már akkor veszélybe került, amikor Anglia, megrettenve a Habsburgok hatalmának túlzott növekedésétől, tárgyalásokba bocsátkozott Franciaországgal, s az általános rendezés helyett a különbékékhez vezető utat egyengette. A fejedelemség restaurációját nemcsak Rákóczi, hanem más politikus, így Károlyi is fontosnak tartotta, mert a rendi érdekvédelem biztosítékát látta benne.

16 Ám amíg Károlyi tudomásul vette, hogy Erdély jogállásának megváltoztatására az adott körülmények között nincs mód, a fejedelem nem nyugodott bele tervének meghiúsulásába. Mivel nehéz elhinni, hogy Rákóczi ne ismerte volna fel a fejedelemség visszaállítása és az európai hatalmak érdekei közötti összefüggést, felvetődik a kérdés: miért ragaszkodott hozzá ennyire mereven? Megítélésem szerint a válasz a két politikus személyiségében keresendő, ezért célszerű az eddigieknél hangsúlyosabban figyelembe venni a Rákóczi és Károlyi 14 Köpeczi Béla: Rákóczi és Károlyi. In: Takács, 2003. (a továbbiakban Köpeczi, 2003.) 11.; R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi szabadságharca történelmi fejlődésünkben és a szatmári béke értékelése. In: A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. január 29-30. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja - Nyíregyháza, 1976. 34.; Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 1976. 352. 15 Köpeczi, 2003. 10. 16 Károlyi Sándor: Csekély Elmélkedés. In: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Kiadja: gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi: Géresi Kálmán. V. k. Bp., 1897. (a továbbiakban Károlyi, 1897.) 370.