Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Kovács Ágnes: Rákóczi és Károlyi

Imre találta meg néhány évvel ezelőtt és 1996-ban közzé is tette. Bánkúti szerint a fogalmazvány - és semmiképpen sem emlékirat, ahogyan Márki nevezte - saját célra készült, nem a fejedelem számára. „ ... tartalmánál fogva is kizártnak tartom - írja -, hogy feljegyzését Károlyi 1711 januárjában átadta volna a fejedelemnek, sőt azt is, hogy tartalmát közölte volna vele. Hiszen Rákóczi aligha bízta volna meg a Pálffyval való tárgyalások folytatásával, ha tudja, hogy Károlyi már akkor elfogadta annak feltételeit. "

4 Jómagam úgy vélem, hogy Bánkúti Imrének csak részben van igaza. Abban mindenképpen, hogy a feljegyzés fogalmazvány, amely ebben a formában aligha került Rákóczi kezébe. Azt azonban jó okunk van feltételezni, hogy az irat keletkezése összefügg Rákóczi és Pálffy vajai találkozójával, s hogy a tartalmát a fejedelem is ismerte. (Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy Károlyi írásban vagy csak szóban fejtette ki véleményét a fejedelemnek.) Mire alapozható ez a feltételezés? Tudjuk, hogy a Pálffyval folytatandó tárgyalásokkal megbízott Károlyi - aki a kuruc tábornokok közül ekkor már egyedüliként tartózkodott Magyarországon - 1711. január 24-én indult el Munkácsról a Lengyelországba távozott fejedelem után, hogy rávegye őt a császári fővezérrel való találkozásra. Mivel Károlyi ekkor már nem bízott a külhatalmak támogatásában, a hazai gazdasági és katonai helyzetet pedig katasztrofálisnak tartotta, úgy vélte, hogy Rákóczi hazatérése és a tárgyalásokba való bekapcsolódása elengedhetetlen feltétele a fegyverszünet meghosszabbításának és a szabadságharc politikai rendezésének. Véleményem szerint ekkor készült a fent említett feljegyzés, amely Rákóczit volt hivatva meggyőzni a Pálffyval való kapcsolatfelvétel, végső soron a Habsburg-házzal való megbékélés szükségességéről. Károlyi akkor hozakodhatott elő papírra is vetett érveivel, amikor a fejedelmet Skoljéból Munkácsra kísérte. Rákóczi ugyanis, aki optimista hangulatban indult útnak, január 29-én keltezett levelében azt írta Bercsényinek, hogy a szabadságharcnak katonailag nincs perspektívája és az országban általános a békevágy.

5 Az európai erőviszonyok alapján Károlyi az alábbi szempontok mérlegelését javasolta: 1. Van-e remény külső segítségre? 2. Ha van is, elősegíti-e a békességet? 3. Ha nincs, mikor (előbb vagy utóbb) célszerű kiegyezni? 4. Ha van szándék a békekötésre, hogyan lehet azt megvalósítani? 4 Uo. 316. 5 Rákóczi levele Bercsényihez. 1711. január 29., Munkács. Archívum Rákócziánum, III. k. Szerk. Thaly Kálmán. Bp., 1874. 569.