Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Csatáry György: Beregszász a Rákóczi-szabadságharc idején

Végül a szabadságharc kuruc mozgalmának utórezgéseként a következő esetet említhetjük. Amikor Rákóczi rodostói száműzetését töltötte, az országon többször is végigfutott visszatérésének híre, ami különösen Bereg megyében talált élénk visszhangra. 1730-ban Behner Antal munkácsi várparancsnok terjedelmes jelentést küldött Bécsbe egy állítólagos munkácsi és beregszászi kuruc összeesküvésről. A bécsi haditanács elrendelte az ügy kivizsgálását. Több napig tartó kihallgatások és szembesítések következtek, amelyek során kihallgatták Borbély István beregszászi földbirtokost is. A nagy vizsgálatnak azonban nem volt semmiféle lényeges eredménye.

27 A mai Beregszász területén már csak néhány nevezetes hely őrzi a Rákóczi-kor emlékét. Ide tartozik az a kórházkerti burgundiai tölgyfa, amely árnyékában a néphagyomány szerint a fejedelem szalonnát sütött. A fa kora valóban alátámasztani látszik ezt az állítást. Megmaradtak a hegyaljai pincék is, amelyekben a fejedelem a borát tartotta. Továbbá áll még a város legrégibb világi épülete, az ún. Bethlen-Rákóczi kastély, amelyben annak idején a Nagyságos Fejedelem lakott. A kastély falán emlékét ma márványtábla őrzi. II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása Veszprémi Endre festménye Bellyei László: Beregszász. A visszatért Felvidék adattára. 1939. 377.