Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Pejin Attila: A Kossuth-kultusz nyomai Zentán és Magyarkanizsán

Zentán egymás után alakulnak az egyesületek, társas körök; többek között azok is, amelyek a negyvennyolcas örökség fő hordozóivá, ébren tartóivá válnak. A Függetlenségi és 48-as Kör a Függetlenségi Párt helyi szervezetévé evoluál, a Honvédegylet pedig az öregedő, rászoruló tagokról való gondoskodás mellett tevékeny szerepet vállalt a szabadságharc zentai áldozatainak szentelt emlékmű felállításában 1893-ban a Felsővárosi temetőben. Meg kell ugyanakkor említenünk a honvédegylet elítélő állásfoglalását is a Görgey rehabilitálását célzó kezdeményezésekkel kapcsolatban. A Függetlenségi Párt viszont igen nagy népszerűségnek örvendett Zentán. Soraiból több ízben is választott a város országgyűlési képviselőt. Időközben persze Kossuthról sem feledkeztek meg a zentaiak, aki a magyarság számára mindig is a szabadságharc szinonimája maradt. S míg Széchenyi több ízben is átutazott Zentán, Kossuth pedig tudomásunk szerint egyszer sem járt vidékünkön, az előbbi neve mégis lassacskán feledésbe merült, utóbbi sorsát pedig figyelemmel kísérték száműzetése alatt is, egészen haláláig. Még életében utcát neveztek el róla; legalábbis ez olvasható le egy 1876-ból származó várostérképről. A két világháború közötti időszakot leszámítva az utcanév máig fennmaradt; igaz, eltérő lokáción.

2 1887. március 15-én „a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel ragadja megZenta város közönségének képviselő testülete az alkalmat, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiát a nemzet jogainak visszaszerzése, a magyar haza ujjáteremtése s ennek jelenben úgy mint jövőbeni jóléte 's boldoggá tétele feletti szakadatlan őrködése által szerzett elévülhetetlen érdemei iránti hálaérzetének 's határtalan nagyrabecsülésének nyilvánításául e város díszpolgárává megválaszthatja. "

3 Egyúttal döntés született, hogy az erről kiállított díszoklevelet küldöttség vigye Turinba. Persze az előterjesztés sem volt mentes politikai kicsinyeskedő akadékoskodásoktól, mintegy bevezetőként a függetlenségieknek és a szabadelvűeknek a későbbiekben egyre jobban elfajuló csatározásaihoz. 1894. március 24-én a képviselő-testület Kossuth halálának alkalmából rendkívüli közgyűlést tartott, mely határozatainak értelmében „a turinigyásszertartáson való képviseletre Boromissza János polgármester, Szárics Bertalan és Matkovics József, a Budapesten történendő temetésre Szabó László orszfágjgyfülésij képviselő vezetése alatt 25 vfárosij képviselő és Szekfü György vezetése alatt öt 1848-49. honvéd Zentai Történelmi Levéltár (a továbbiakban ZTL), F:315. Térképgyűjtemény; valamint Zentai Városi Múzeum Történeti Gyűjtemény, Térképtár. Ma is van Kossuthról elnevezett utca Zentán, de nem az, amelyik korábban volt. ZTL, F: 003.30. Közgyűlési jegyzökönyvek, 1887. március 15.