Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Pejin Attila: A Kossuth-kultusz nyomai Zentán és Magyarkanizsán

küldetett ki a város költségén, Kossuth szoborra 1000 frt, a ravatalra díszes koszorú költsége szavaztatott meg, a temetés napján az összes üzlethelyiségek zárva maradnak, a hitfelekezetek ugyan e napon a templomokban gyászistentisztelet tartására hívatnak fel. " Ugyanakkor a Gazdakör kezdeményezésére gyűjtés indult egy Kossuthemlékoszlopra, melyet a tervek szerint az Újtemplom-téren állítottak volna fel. Az akcióba más egyletek is bekapcsolódtak, így például az Ipartestület, az Iparos Ifjak Önképzőköre stb. A Zentai Közlöny folyamatosan közölte az adakozók névsorát. S bár megalakult a gyűjtőbizortság s kinyomtatták a gyűjtőíveket is, az emlékoszlop nem készült el.

4 Azt sem tudni, mi lett a már összegyűlt pénzzel. Mindenesetre a zentaiak kegyeletőrző zarándokútja továbbra is a szegedi Kossuth-szoborhoz vezetett.

5 1902. szeptember 19-én a képviselő-testület díszülést tartott Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából. Ekkor született meg az ötlet egy szobor felállításáról. 1907-ben a polgármester felhívással fordult a polgárokhoz, hogy adakozzanak Kossuth szobrára; úgy tűnik, azért, mert a közpénztárból erre a célra kiutalt évi összeg nem bizonyult elegendőnek. Ismét gyűjtőíveket nyomtattak, s megindult a gyűjtés.

6 A Zentai Híradó szerkesztője, Kabos Ármin vezércikkében rámutatott arra a tényre, hogy amennyiben a gyűjtés ilyen ütemben halad, a szobor felállítására még hat-hét évet kell várni; pedig a következő évre (1908) előlátott hídavatási ünnepség jó alkalom lenne a szobor leleplezésére is. Tudniillik az épülő vashídnak Kossuth nevét szándékozták adni.

7 A fel nem állított szobor szerepelt a Fő tér rendezésének tervében is, melynek szükségessége a Plébániatemplom építése után, valamint a leégett katolikus templom helyén építendő új templom kérdésével kapcsolatban vetődött fel. Horvay János budapesti szobrász készülő alkotása a városháza, az új templom és a Deák utca tengelymetszetébe került volna.

8 Mondanunk sem kell, hogy ez a szobor sem jutott el Zentára, akárcsak Róna József monumentális Savoyai lovasszobra, amelyet szintén a zentaiak rendeltek, de végül Budán kötött ki. S ha már a Kossuth-szobor nem is került a Fő térre, sem pedig az új vashíd feljárójához, a híd Kossuth nevét viselte egészen 1918-ig - utána átkeresztelték, majd 1941-ben a visszavonuló jugoszláv katonák felrobbantották. Tekinthető ez akár szimbolikus cselekedetnek is, hiszen - leszámítva az 1941-1944-es időszakot - a Kossuth-tisztelet továbbélése is kárt szenvedett a híddal együtt. Lásd például a Zentai Közlöny 1894. március 25., április 22., május 8., illetve június 24. számait! Az Összetartás 1903. november 11. számában egy ilyen szegedi koszorúzásról tudósít. ZVM, Hasonmások Gyűjteménye Zentai Híradó, 1907. október 27. Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék - Zenta, 2002. 360.