Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Pejin Attila: A Kossuth-kultusz nyomai Zentán és Magyarkanizsán

PEJIN ATTILA A KOSSUTH-KULTUSZ NYOMAI ZENTÁN ÉS MAGYARKANIZSÁN A XX. század utolsó évtizedében egymás után sorjáztak a nagy évfordulók, amelyek ünneplésébe természetesen a vajdasági magyarság is bekapcsolódott. Gondolok itt el­sősorban a honfoglalás, illetve az államalapítás nagy jubileumára, de természetesen nem kerülhető meg a szabadságharc 150. évfordulója sem. Mint ahogyan a szabad­ságharc és Kossuth nem választhatók el egymástól, így most mi sem tehetünk mást, s némiképpen kötjük a kettőt egymáshoz. 1999 februárjában rendeztünk ugyanis egy nagyobb kiállítást, megemlékezve nemcsak a szabadságharcról, hanem az 1849. feb­ruár első napjaiban Zentán lejátszódó véres eseményekről is. Ezt megelőzően azon­ban, mintegy bevezetőként, egy évvel korábban egy kisebb kamarakiállítást éppen mostani témánknak szenteltünk, s tanulmányunk lényegében e kiállítás anyagának kibővített hozadéka. Mivel március 15-ét különben is minden évben valamilyen formában megünnep­lik a magyarlakta településeken, így Zentán is, érdemes lenne külön tanulmányokat folytatni arról, vajon eme ünnep reneszánsza a Vajdaságban mennyire mélyreható, lé­lekben mennyien és mennyire élik meg. Mi természetesen nem vállalkozhattunk erre, hiszen inkább az emlékezés története, kontinuitása, nem pedig annak megújulása, ezen belül is elsősorban Kossuth személyének tisztelete érdekelt bennünket, ponto­sabban annak megnyilvánulási formái Zentán. Kossuth és Zenta Elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy kultuszról talán túlzás lenne beszélni, Kos­suth nagyfokú tisztelete azonban Zentán is szinte kezdettől fogva nyomon követhető. Sajnos, a téma néprajzi vonatkozású, begyűjtött anyaga tudtunkkal mindmáig publi­kálatlan (pedig itt lehetne igazán lemérni az emlékezés és tisztelet kultuszba átcsapó formáját!), így maradnak a szűkszavú, elég gyér levéltári adatok, korabeli hírlapi tu­dósítások vagy esetleg más, közvetett források. Mindezekből viszont egyértelműen megállapítható, hogy a márciusi forradalom (s vele Kossuth) emléke mindmáig él a zentaiak tudatában. Annál is inkább így van, mivel a kisváros napjainkban is több­nemzetiségű környezet, ahol a szabadságharc alatt tragikusan, tele félreértésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents