Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

foglaltak állást. Ausztria megmentése érdekében még az orosz intervenciót is hajlandóak voltak eltűrni, s ilyen nemzetközi környezetben Kossuth diplomáciai tevékenysége másodlagossá vált, mint ahogy nem volt ez másképpen az emigrációban sem. Dolgozatunk második felében tehát ahhoz szeretnénk adatokat szolgáltatni - az orosz sajtó nem túl széles keretét kihasználva -, hogy milyen volt az orosz sajtó viszonya Kossuth politikai tevékenységéhez. Rögtön le kell szögezni, hogy a sajtó a közvéleménykutatás fontos eszköze a XIX. században: „A sajtó. A múlt század viszonylatában nincs ennél megbízhatóbb forrás. A megbízhatóságon itt persze nem azt kell érteni, hogy az újságok adatai pontosak, hanem hogy pontosan visszaadják a felsőbb köröknek vagy azok hangadóinak véleményét. " 25 Ehhez, ha csak érintőlegesen is, kapcsolhatók a hivatalos anyagok az archívumok különböző fondjaiban, így a diplomáciai és az orosz III. Ügyosztály jelentései. Kronológiailag az 1867-1893 között megjelent orosz újságokat néztük át, amelyek témánk szempontjából érdekesek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadványok nem foglalkoznak elég alapossággal az 1867 előtti időszakkal is. Kossuth nevével elég gyakran találkozunk az orosz lapok hasábjain, így „1849ben az oroszok felé tett közeledési kísérletével"',

26 amely nem realizálódott, mivel Paszkevics - „túlerőben lévén - nem bocsátkozott vele érdemi tárgyalásokba. "

27 A Szlavjanszkij Szbornyik c. folyóirat 1893-as áprilisi számában I. Naumovics tollából jelent meg cikk, amely tartalmaz egy ruszin verset is, amely a „magyar háborúról", azaz az 1848-1849-es szabadságharc utolsó időszakáról és Kossuthról szól. Ebben a versben leírják Komárom elestét, érdekes módon Radeczky seregét is megemlítve, azzal együtt, hogy egy Moszkolja nevű tábornok vezeti az orosz csapatokat, és Radeczky közli Moszkoljával: „kelj fel a seregeddel, és ő armadájával el is jut Komáromig"'.

28 A vers szerzője nagyon szép helynek tartja Komárom vidékét és a magyar embernek, amikor az borral kínálja a katonákat kegyelemért esdekelve, azt mondják: „ nem a magyar borért, hanem Kossuthért jöttünk, mert Kossuth seregét már leverték" P A cikk végén Naumovics azt fejtegeti, hogy a ruszinok, Lengyelország, Galícia, Ukrajna lakosai között nincs lényeges különbség, a ruszinok az orosz néppel barátságosak. Természetesen a szerző tollából kicseng az orosz újságírás szlavofil gondolatisága, az orosz birodalom határának nyugatra való terjesztés vágya. Z5 Czövek István: Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Nyíregyháza, 2001. 7. 26 Birzsevije Vedomosztyi, 1867. szeptember 19. 27 Uo. 1867. szeptember 21. 28 Szlavjanszkij Szbornyik, 1893. 42. 29 Uo. 1893.43.