Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

könnyelműséggel, miként általában elmulasztó több gondot fordítani a külpolitikára, úgy most is, sem az osztrák sem az orosz közt létrejött szerződések, sem azon lépéseknek amelyeket a többi nagyhatalmak tettek az intervenció ügyében, nem igyekezett annak idején kellő tudomására jutni... Mivel továbbá nem volt eléggé biztos és hű tudósítása külhatalmak politikájáról. O ki annyi buzgalommal állító ki az országban a hadviseléshez szükséges erőket, jobbára saját véleményét tartván a külhatalmak véleményének önalkotta képzetekkel misztifikálta magát és másokat is. " 13 Szabad György kiváló munkájában viszont leszögezi: „Kossuth a reformtábor legjobbjaival együtt nagyon is figyelt az európai fejleményekre, felhasználni kívánta azokat a hazai polgári átalakulás és Magyarország önkormányzatának biztosítása érdekében... "

14 Az alábbiakban mi is kísérletet teszünk Horváth megállapításainak megcáfolására és Kossuth külpolitikai tevékenységét, ahogy fentebb vázoltuk, az adott történelmi viszonyokba ágyazva árnyaltan elemezni. Azzal kezdjük a sort, hogy Horváth és mások is jól tudhatták, hogy Magyarország az adott időszakban (1848-1849) el volt vágva a külvilágtól, és Konstantinápoly, valamint Bukarest felől a híreket csak akkor kapták meg, amikor Bemnek sikerült Erdélyben a magyar határhoz vezető utat megtisztítani, továbbá hogy Magyarország az 1848-1849-es években a saját helyzete miatt csak akkor léphetett - amint erről a bevezetőben már szóltunk -, ha a nemzetközi politikai erőviszonyokban akár átmenetileg is lényeges változás következett be. Az európai forradalmak hatására Kossuth 1848. március 3-án a pozsonyi rendi országgyűlésen felirati javaslatot terjesztett elő, amelyben az addig már elfogadott reformok azonnali végrehajtását követelte. A javaslat azonban elakadt a főrendeknél. Széchenyi, aki a legtöbb nemzetközi politikai tapasztalattal rendelkezett a reformerek közül, egy ideig maga is ellene volt a javaslatnak, miután gróf Apponyi György kancellártól félreérthetetlen figyelmeztetést kapott: az udvar, ha kell az orosz cár segítségét fogja a magyar követelésekkel szemben igénybe venni.

15 A bécsi forradalom azonban a magyarok segítségére sietett ekkor. Kossuth Hírlapja 1848. július 20-án névtelen cikkben később külön felhívta a figyelmet arra, „... miképp az önálló magyar kormányzás épülete azon törvény által nincs bevégezve, mert külügyünk van, de Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. Genf, 1865. 1-3., 53. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp., 1977. (a továbbiakban Szabad, 1977.) 111. Czövek, István: A magyar 1848-^9 és Európa. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, XIV. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000. (a továbbiakban Czövek, 2000.) 21.