Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

külügyminisztériumunk nincs. " 16 A rendelkezést tehát egy olyan külügyi hálózat létrehozásával kellett kiegészíteni, amely a birodalom diplomatái mellett a magyar kormányt képviseli. így tehát nem csoda, hogy az udvar körei olyan ellenfélnek tartották a Batthyány-kormányt, amely veszélyezteti a Habsburg Birodalmat és el kíván szakadni tőle. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy erre 1848 tavaszán még Kossuth se gondolt. Úgy gondoljuk, Batthyány Lajos, s kormányával Kossuth Lajos teljes határozottsággal igyekeztek Magyarország új nemzeti önállóságát minden téren elfogadtatni és biztosítani, hozzátéve azt a tényt, hogy a birodalmakat megkerülni nem lehetett.

17 A kialakuló formálódó nagyhatalmak közül pedig a németekre tekintett várakozással. A jövőbeli nemzeti liberális Németországban látta meg Magyarország természetes szövetségesét. Ebben különös reménysugár volt a frankfurti parlament megszületése. Világossá vált, hogy az eljövendő Németországhoz csatlakozó fejedelemségek, királyságok, így a Habsburgok is nyilvánvalóan csak a Bundhoz tartozó országaikkal menetelhettek előre. Akik nem tartoztak a Bundhoz, így Magyarország is, csak perszonálunió formájában kapcsolódhattak a többihez. „Ez a megoldás automatikusan megváltoztatta volna Magyarország viszonyát Ausztriához. " 18 Kossuth úgy látta, hogy a civilizált Európa országai és a cári birodalom között előbb-utóbb kirobban egy olyan háború, amelyben a magyaroknak önálló nemzetként ugyancsak részt kell venniük. Kossuth utalt arra is, hogy a szláv veszéllyel szemben a német szövetség lehet a támasz. Június 7-én Pázmándy Dénesnek, a frankfurti magyar megbízottnak írt levelében azt fejtegeti: „miképpen minket vagy mint a németeket a szláv elem fenyegeti, tehát a veszély elhárításában segítsük egymást. " 19 Egyes történészek szerint a Batthyány-kormány külpolitikáját a nagyra törés és naivság jellemezte.

20 Ez igaz is lehetne, mert ahogy fentebb fejtegettük, néhány főúri család képviselőjén kívül a nemzetközi politikába nem rendelkeztek gyakorlati tapasztalatokkal. Csak összehasonlításképpen: tudjuk, hogy Metternich 1848. március 13-a után nyíltan kifejtette, hogy azért megy Angliába, mert mindent meg akar tenni a magyar forradalom ellen, és módjában állt koronás főkkel, miniszterekkel tárgyalni. Ezt is figyelembe kell venni Kossuth 1848. június 7-én Pulszkynak írt levele elemzésénél, 16 Kossuth Lajos összes munkái, XII. Kossuth Lajos az első felelős magyar minisztériumban. Szerk. Sinkovics István. Bp., 1957. 602. 17 Czövek, 2000. 21. 18 Kosáry, 1999. 13.; továbbá Gergely, 2001. 319. 19 Kossuth Lajos: Iratok és beszédek 1848—49-ből. Válogatta Katona Tamás. Bp., 1987. (a továbbiakban Iratok) 72. 20 Többek között Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Bp., 1989. 90.