Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

A POLITIKUS KOSSUTH ÉS AZ OROSZ KÖZVÉLEMÉNY

1 A történettudományban a kerek évfordulók mindig különösen alkalmasak arra, hogy a kötelező tisztelgés mellett ismételten újabb források alapján vagy szintézisek kialakításával könyv- és tanulmánydömpinget indítsanak el. így van ez Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójával kapcsolatban is. A figyelmes szemlélő persze rátalál azokra a kis hézagokra, amelyek a korábban elkészített tudományos munkákban léteznek, így ide sorolhatók többek között Kossuth és a nemzetközi politika kérdései, továbbá eszme- és jogtörténeti problémák széles köre vár még feldolgozásra. Az általunk felvetett, és a címben megfogalmazott kérdéskör, azaz Kossuth és a közvélemény, ezen belül hangsúlyozottan az orosz közvélemény szintén a Kossuth-kutatási területek fehér foltjai közé tartozik. A tanulmány címében jelzett tág témakörön belül két kérdést szeretnék érinteni, amelyek egymással is szoros összefüggésben vannak. Az egyik: a XIX. századi magyar politikában döntő szerepet játszó Kossuth Lajos mennyire volt felkészült arra, hogy mint Magyarország prominens (politikai) személyisége jó döntéseket hozzon a külpolitikában rövid és hosszú távon egyaránt. A másik: hogyan látta az orosz politizáló közvélemény Kossuth és Magyarország szerepét 1848-1849-ben és az utána következő időszakban. Most is leszögezem, Magyarország küzdelme 1848-1849-ben a nemzeti függetlenségért, a kelet-európai értelemben vett polgári átalakulásért kibontakozásának első pillanatától kezdve vitathatatlanul európai jelentőségű volt. A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy a korszak két nagyon fontos rendező elvének, nevezetesen a nacionalizmusnak és a modernizációnak mennyire felelt meg az akkori Magyarország. A teljes kifejtés igénye nélkül és leegyszerűsítve: a modernizáció szerintünk olyan történeti folyamat, amelynek során a feudális kiváltságok abszolutista rendi szisztémáját új polgári, gazdasági, társadalmi és politikai rendszer váltja fel. A nacionalizmus pedig az egy nyelvet beszélők nemzeti önrendelkezésre való törekvését jelölte. A XIX. századi orosz közvéleményről lásd Kan, Alekszandr, Szergejevics: Isztocsnyikovegyenije. Teoretyicseszkije i metodologicseszkije problemi. Moszkva, 1969.; Czövek István: Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Nyíregyháza, 2001.; Crotty, William: Public opinion and politics. New York - London, 1970.