Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

mögötti padra biztosan fel-felkapaszkodik majd egy-egy arra sétáltatott kisgyerek vagy a fényképezőgép-lencse elétolakszik egy-egy mellékalak, de mindez nem zavarhat semmit és senkit... Itthon van már Miska. És mozdulata változatlan komolysággal és izgatott szeretettel int arra, hogy akik ittmaradtunk, folytassuk az ő útját, amerre az általa oly szeretett IX. szimfónia zárótételének beethoveni zenéje, a schilleri szózat is vezet: Lángolj fel a lelkünkben, szép ég szikra, szent Öröm... „Embermilljók, átkarollak, Csókom vedd, óh Nagyvilág..." * Két szükséges megjegyzés: a) a szobor mögötti lóca jobb szélén egy nagyobb nyitott könyv fekszik, bronzból öntve, kézírást utánzó betűkkel. A könyv baloldalán: Váci Mihály, Nyíregyháza, 1924. Hanoi 1970. A jobboldalán versidézet írva: SZÁRMAZÁS Nem az jelöli a szánnazást, rangot, hogy kikre büszke valaki... ... Szeretnék olyat tenni, ó csak egyszer! miről meglelt fiára ismer sok egyszerű, távoli rokonom! S míg tetteimet emlegetik, s komoly szavakkal nevezgetnek engem, ők dicsekednek, büszkén, énhelyettem: - „Közülünk származik!"