Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

mai fiatalság), Bálint Mihály (Az olvasó mint kritikus), Urbán Ferenc (A közönség, a rádió és a sajtó), Margócsy Erzsébet (A finn irodalom és a népszokások) ad elő. A Nyv. rendre beharangozza ezeket, sőt később visszatér, beszámol az elhangzottakról, s egyre jobban csodálkozik az újságíró az addig ismeretlen fiatalok felkészültségén, a versek értékén. Egy Ady-estet is rendeznek: ezen a leánygimnázium tanára Fehér Gábor (1893-1941) a lelkes hangulatot teremtő előadó, Rudas Jenő pedig AdyReinitz dalokat énekel. 1933 elején előbb Csáky Lajos (Az akarat szabadsága), majd Klár Dezső (Kapitalizmus, szocializmus, hitlerizmus) az előadó, s úgy látszik, hogy ezek az illetékesek érdeklődését is felkeltették. A következő hétre ugyanis Várnai Jenő előadását Pornográfia és az ifjúság c. hirdették meg, a későbbi hírből kitűnik, hogy „Ponyvairodalom és irodalom" címen hangzott el; február 23-ára meghirdetik Hartstein György közgazdász áttekintését (Demokrácia-arisztokrácia-technokrácia). Ebben azokról a gondolatokról lett volna szó, amelyeket nem sokkal előbb gróf Károlyi Imre fogalmazott meg feltűnést keltő könyvében (A kapitalista világrend válsága). Az előadás előtt azonban közli a lap, hogy az közbejött akadályok miatt elmarad; nemcsak ez az előadás, hanem ez az egész sorozat is megszakad, - nem az előadók, nem az érdeklődés hiányában... Ugyanakkoriban, 1933 februárjában egy külön magyar est szervezésére is sor került. Ezen Fehér Gábor az örök „mi a magyar" - kérdésre keresett választ, zenei illusztrációkkal. A később jónevű operaénekes, a tanítóképzőt ekkoriban végzett Király Sándor énekel, Horthy Istvánné zongorakísérete mellett. Ezt már hangos vihar követte. Felháborodott olvasói levél tiltakozott az előadó minősítése ellen. Fehér ugyanis nemcsak Bartók és Kodály népzenei kutatásai, zeneszerző gyakorlata mellé állt, hanem visszautasította a Hubay Jenő féle stilizált magyarosságot, idegen gyökerűnek, kvázi magyartalannak nevezte Hubay műveit. A Benczúr Körnek előbb az elnöksége, majd a zenei szakosztálya határolta el magát az irodalmárok körében elhangzottaktól. Viszont védelmükre kelt az egyébként roppant konzervatív szemléletű Lukács Béla, a tanítóképző zenetanára, igazgatója, s egy későbbi lapszámban óvatos tárgyilagossággal magyarázva a különbségeket, megvédi Fehér Gábor állásfoglalásának jogosultságát.