Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

A lap alcímében szereplő társadalmi témakör stílusa ugyanilyen szintű. Nyilatkozgatások, meglehetősen felületes „tájékoztatások" - az éppen folyó ellenforradalmi felelősségrevonások idején, pl. a hónapok óta börtönben sínylődő tanácsköztársasági vezetői személyiségek, szereplők ügyének alakulásáról. Eléggé léhán, ahogy a pesti lapideál Intim Pista rovata sugallja. A cím utolsó, A betűjében felfedezni vélt „atlétika" ténylegesen a szerkesztőség érdeklődésének középpontjában áll. Bár az éppen lezajlott labdarugó-mérkőzésekről is ad rövid híradást, de pl. a július 18-i, 14. számot sportszám felirattal jelentetik meg. Ebben beharangozzák négy oldalon az „atlétika nagy napját", amelyikre a bujtosi sporttelepen kerül majd sor, számba veszik a régvárt „viadal" várható szereplőit, győzteseit. A következő szám pedig részletesen ismerteti ennek az országos versenynek az eredményeit. A „szenzációs" rendezvény „a társadalom előkelőségeinek" jelentésében „nemcsak Nyíregyháza ifjait sorakoztatta a modem testnevelés zászlaja alá, hanem felrázta tespedéséből a vidéknek sportot nem ismerő nagyközönségét is." Persze, még 1920-at írunk, a háborús, forradalmi-ellenforradalmi, megszállási hónapoktól nem messze. így nem csodálkozhatunk, hogyha egy-egy lapszámban itt-ott találkozunk fehér, betű nélküli ablakokkal, kihagyásokkal, félsorokkal -, amelyek a cenzúra tiltásainak következtében keletkeztek. A Benczúr Kör és a FORRÁS Elöljáróban. A nyíregyházi születésű festőművész, Benczúr Gyula nevét felvevő, fiatalokat tömörítő képzőművész és irodalmi Kör alakulását, létrejöttét, működését csak akkor érthetjük meg, ha röviden áttekintjük az első habom utáni helyi kulturális viszonyokat. Annál is inkább, mert a század első két évtizedében, a szabolcsi testőríró nevét viselő Bessenyei Kör még teljességgel kielégíti a város és a megye társadalmának érdeklődését, művészi igényeit. E körnek Popini Albert (1867-1930) a főtitkára, aki az evang. főgimnázium elismerten jó tanára; író, műfordító, irodalomtörténész, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelke-