Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

zik. Méltán nevezik a kb. 1917-ig tartó éveket a Bessenyei Kör fénykorának, Popini korszakának. Ekkor azonban igazgatója lesz az akkor indított evang. leánygimnáziumnak, 1919-ben már hajszát indítanak ellene liberális eszméi miatt; súlyosan bántalmazzák, a megszálló románok körözést rendelnek el kézrekeritésért. A demarkációs vonalon át menekül Debrecenbe. Ott is marad, mivel itt állásvesztésre is ítélik, s majd magántisztviselőként tölti életének hátralevő évtizedét. A háború után a Bessenyei Kör csak az újjáalakulásig jut el: viszonylag nagylétszámú tisztikart választanak meg, folyamatos, figyelemre különösen méltó aktivitásukra azonban nem kerül sor. Nincs igazi szervező egyéniség az élen: legfeljebb egy-egy nagyobb évfordulós alkalmi ünnepség szervezésére van erő és energia, - és igény is a régebbi tagok részéről. A másfél évtizeddel előbb idejött, addig a polgári fiúiskola igazgatását végző Kardos István (1884—1929) majd 1924-ben az akkor megszervezett városi kultúrtanácsosi székbe kerül, s a Bessenyei Kör főtitkárává is megválasztják. Hamarosan kitűnik azonban, hogy a hagyományos, nehézkes szervezeti keretekben nem tudja terveit megvalósítani. A háború és az utána következő események, a hosszan tartó infláció révületéből nehezen eszmél fel a lakosság; a hivatalok tele vannak az elcsatolt területekről kiutasított, menekült értelmiségiekkel, akiknek mindennapi, egzisztenciális gondjaik nem engedik érvényesülni kulturális igényeiket. 1924-ben ünneplik az örökváltság 100 éves évfordulóját. A szeptemberi széleskörű ünnepségek, a nagy kiállítás, a rövid időn belül itt megfordult sok „hatósági tekintély", művész- és íróféle embere elindít egy kis pezsgést, - de új irányban. Még ez év végén megindul a szervezkedés az országos La Fontaine Társaság helyi tagozatának létrehozására. Hamarosan társul szegődik a debreceni egyetem, főleg Hankiss János és tanszéke. Országosan ismert, nevezetes irodalmárok, szakemberek tartanak előadást (Vikár Béla, Németh Sándor, Germanus Gyula, Kunos Ignác). A világirodalmi témák egyszersmind az idegen nyelven értő, beszélő városiakat is érdeklik: egy-egy előadás, irodalmi illusztráció angolul, franciául hangzik el, ugyanígy egy-egy helyi közéleti egyéniség megnyitója is. Az itt működő, résztvevő tanárok, polgárok öröme, önmüvelő szórakozása