Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

1930 áprilisában kezdték meg a mesteremberek a technikai előkészü­leteket. A felállítás után nem sokkal az újság házi humoristája, Dioikus, azaz Barabás Tibor (tanítóképzős tanár) már megszólalt: „Végre áll a Vé­nusz-szobor - a Károlyi parkban. - Gyönyörű, remek, csudaszép. ­Mondják ottan, karban. - Elbűvölő bronz alakját - Nem győzzük élvez­ni. - S van még egy nagy előnye, hogy - Nem kell leleplezni." ( 1930. aug. 2.) A felállítás után néhány nappal arra lett figyelmes az éjjeli rendőrjár­őr, hogy fehér csipkés ruhával „öltöztették fel" a szobrot. Intézkedett is: a kéznél lévő utcaseprővel leszedette. - Ilyen tréfáskedvü eset máskor is előfordult: a szépért rajongó ballagó diákok meg-megkoszorúzták iskola búcsújukat követően. Vietórisz József a 40-es években írta: „A gárdista kacagánya" című ver­sét. Ez ma már büszke legendaként szóbeszéde az öntudatos helybeliek­nek: a havas télben reggel lépésnyomokat leltek a szobor körül. Kitűnt, hogy a szemközti Bessenyei megsajnálta Vénuszkát és átjött, lovagiasan vállára borította kacagányát. - Annak idején a mérnöki hivatal még mű­ködtette a vízmozgást, illetve télvíz idején faköpönyeget béleltek a szobor köré kellő védelem gyanánt. Az újabb időben már egyik sincs. A tech­nokrakták szerint Bessenyeit sem burkolták be télre, minek hát különbsé­get tenni? Nem lehet igazuk: a talpig felöltözött Bessenyeinek sokkal vas­tagabb a bronzöntése, és ő elvégre is férfi, aki így is jobban tűrheti a hi­deget, mint a pőre fiatal hölgy. Változnak az idők, manapság a sétálóutcai három pancsoló bakfis pucérsága már talán senkit sem botránkoztat meg és a bronz lányokat sem zavarják a zsibongó gyerekek és a röpködő ga­lambok. A hatóságok ebben az esetben figyelmesebbek, betakarják őket télire. (A szobrokkal ellátott díszkút Borbás Tibor alkotása: 1986 tavaszán állították fel.) Koroknay Gyula említi művészettörténeti kötetében, hogy Nyíregyhá­zán van a Vénusz-szobor „kishúga": szintén Kisfaludy-Stróbl alkotása, márványból. Ez „A strandoló". Ennek póza „egy sziklás parton ülő nő testtartása, arckifejezése talán egy beszéd közben ellesett mosolyt takar". Aki nem ismeri, nem hiszi - nézze meg, ellenőrizze a Malom utcai Júlia fürdőben.

Next

/
Thumbnails
Contents