Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

,, Ősrégi" kapcsolatunk Európával. Öreg újságunkban, a Nyírvidékben olvashatjuk, hogy Rózsakerti József 1881. november elsején megnyitja az Európához címzett vendégfogadót és akkor Benczy Gyula és zenekara játszik majd késő éjjelig. Ez lett a harmadik jelentős városi szálloda. (A mai Hősök szobra helyén állt a nagy vendégfogadó, a mai Hungária ház és az APEH helyén, a fabódészínház szomszédságában a Hárs) A kissé fellengős cégér (amelyik napjainkban szinte minden vállalkozás hirdetéseiben szerepel) abban célozhatott az európai színvonalra, hogy bérlője a városunkba érkező idegenek kényelme érdekében minden Nyíregyházára érkező vonathoz omnibuszt küld a vendégek elé az állomásra. Ez a szállító eszköz a hajdani postakocsikhoz hasonló többszemélyes, lóvontatású kocsi, de omnibusz nevezettel előkelőséget és - nyilván - európai színvonalú kiszolgálást sejtet. Maga a szálloda csak másfél évtizedig működött, Benczy muzsikájának hírneve messzebb és tovább élt. Nyírvidékünk 1896. szeptember 6-i számában már afféle nekrológját olvashatjuk: „Akkor épült, amikor ritka az idegen és az emeletes ház. Első bérlője meggazdagodott, de kialakította a renoméját. A második is meggazdagodott, de a renoméját elrontotta. A hannadiknak nyakára épült a Korona: az egyenlőtlen versenyt nem bírta és a bérlő ellen csődöt nyitottak. Most, négy napon át mindent elárvereztek, még az 5. sz. szoba nyolcfiókos, zöldposztóval levont márvány asztalát is, amelyen sok keserűség, szétfoszlott remény vonult át annak idején, a most már üres épületben." A ház tulajdonosa Czincz Ignác (1823-1899) már 1844-ben idetelepedett kereskedő, aki e telekre 1870-ben építkezett, s majd ezt alakította át az 1881-ben megnyílt emeletes szállodává. Az Európa az eszlári per idején Eötvös Károly vezérkarának a hadiszállása. Egy akkor itt járt ügyvéd emlékszik rá vissza fél évszázaddal később, különösen erre a bizonyos 5. sz. szobára. „Egyszer a szomszédos grófi uradalom K. nevű korlátlan vezetője három-négy társával nyolc napon keresztül, bezárt ajtók mögött megszakítás nélkül ferblizett. A csatázok Friedmann Sándor sarki szatócsnál tartották betétkönyveiket, hogy kívánságuk szerint a küldönc kinek-mennyit vegyen ki a bankból. Napok alatt vagyonok cseréltek gazdát, súlyos következményekkel, romlással."