Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Nyíregyháza Kossuth Lajos-tér A Kossuth-szobor felállítása (1912) után már szépen parkosított tér a városházával. (1914 körüli felvétel) Látható a kisvasút és a villamos sínpárja. - Már kibővült a város telefonhálózata: légvezetékeit a háztetők között feszítik ki; központi „elosztójuk" a városházán látható. (A huzalokat letörölték: zavarták az esztétikai hatást!) hány nyilast vásárolhatott. Egyébként is a Bach-korszakban megszűnt az a régebbi korlátozás, amely szerint 10 holdnál kevesebbje és 60 holdnál többje senkinek sem lehetett. így az örökösföldi (és később majd a nyugati pázsitföldek, az ún. jogföldek hasonló szisztémájú) értékesítésével párhuzamosan ezekben az években, évtizedekben kezdődik meg az eladdig viszonylag homogén vagyoni viszonyok között élő nyíregyháziak között a fokozottabb vagyonosodás, illetve elszegényedés, proletarizálódás. Ami a folytatást illeti: már 1855. február 2-án, élve az alaprendelet 3. pontjának lehetőségével, kiegészítő rendelkezést hoztak a házbirtokkal nem rendelkező városi tisztviselők érdekében. Tehát ők is kaphatnak,