Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

A XX. század elejére esik a gyár megnagyobbítása: Király Sándor építész a műhelyek mellett 1905-ben három munkáslakást is épít, az öntvényekhez felhasznált vasmennyiség a kétszeresére, a munkáslétszám hasonló mértékben 30-ról 60-ra emelkedett. Kezdettől szerződés szerint látta el a várost utca, házszám és útjelző táblákkal. Ezeket sok házon még ma is láthatjuk. Néhány éve ezeket rekonstruáltatta az önkormányzat, de már a kisvárdaiak előállításában. Főleg teljes mélyfúrású kutakkal biztosították az egészséges ivóvizet a környéken, 70-80 évesek azok a szivatytyús (pumpás) kutak, amelyeket közönségesen pompás kutaknak hívtak. Ennek a nyelvi áthallásnak emléke: az orosi úti iskola előtti kútról nevezték ezt az elemit pompáskúti iskolának, egy lépéssel később már Pompás úti iskola címen szerepelt a nyilvántartásokban a merőlegesen kezdődő, ma már kiszélesedett Pompás út sarkán. Kalmárok, szatócsok, boltosok. A múlt század közepétől úgynevezett vegyeskereskedők elégítik ki a lakosok háztartási-konyhai igényeit. Boltjuk általában utcasarkokon, az országutak és a bekötőutak találkozásánál találhatók. Családias üzletemberek, akik ismerik vevőiket, alkalmilag hiteleznek is nekik. Helyiségük afféle társadalmi találkozóhely, főleg az asszonyoknak (mint ahogy a túlsó sarki kocsma a férfiaknak), ahol háztartási tapasztalatokat és pletykákat lehet cserélni. Kis tételekben kapható itt minden, ami a ház körül szükséges. Tulajdonosa vegyeskereskedő, szatócs, éppenséggel kurta kalmár (aki kicsinyben kalmárkodik). Van itt só és gyufa, ostornyél és gálickő, Franck kávé és sósborszesz, petróleum, kocsikenőcs és gatyamadzag. Ilyen volt - a sok hasonló között - a Debreceni utca és a Hatzel tér sarkán működött Babicz József (1879-1960) fűszer és vegyeskereskedése. Babicz már ebben a házban született, édesapja szűcsmester, a fiú 1906ban kap engedélyt kereskedésének a „kigyakorlására". Tekintélyes ember, nemcsak a városi képviselő-testületnek, hanem a megyei közgyűlésnek is tagja. 1924-ben egyesületbe szervezi szakmatársait, a Kossuth u. 30. sz. alatt volt a székházuk, Babicz az elnökük. Két