Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

Andrássy-Kurta János háborús időkbeli szobra (1942). Még az eredeti helyén állt az ötvenes évek elején is, az újra kialakult konflis stand mellett. Éber szemek észre vették, hogy a Menekülő asszony c. szobor nem „szerencsés" irányból (észak felől) menekült, így aztán nem sokkal később áthelyezték a megyei kórház szülészeti pavillona mellé „Anyaság" elnevezéssel... bérre ez is megtörtént azóta ezt a 7 üzlethelyiséges együttest koronaháznak, koronái háznak hívták. - Nosza, az eladdig névtelen, szomszédos, középső kocsma is korona-kocsmává lépett elő. * Nyíregyházára 1871-ben telepítették a törvényszéket. Az ehhez szükséges irodákat túlnyomórészt az éppen e célból emeletesre növelt városházában helyezték el. A börtön céljaira a koronaépületet ajánlották fel, és két évtizeden át itt őrizték a rabokat. A korona zavartalanul díszíthette továbbra is az épületet, hiszen kincstári bérletben szolgált - 1891-ig. Az orosi (Bocskai) utca elejére tervezett igazságügyi épületegyüttes első kész épületét, a fogházat akkor vehették használatba. (Ez egyébként az első háromemeletes építménye városunknak.) - A koronaházat majd 1894 tavaszán kezdik bontani, mert hely kell Alpár Ignác legújabb tervéhez, az új vendéglőnek, szállodának.