Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

Tanári pályakezdése: Szilágysomlyón (1940-1944)

Tanári pályakezdése: Szilágysomlyón (1940-1944) Akkoriban Magyarországon a diploma megszerzése nem jelentett egyben megfelelő tanári állást is. Rácz István is mintegy 4-5 évig jelentéktelen, ideiglenes óraadó illetve kisegítő állásokat kapott csupán: „Gondold meg, aki valaha olvasod - írta Önéletrajzában - milyen világ lehetett a mi világunk. Tarka kutyák és diplomás fiatalok egyenlő arányban voltunk." Elnyert egy havi 50 pengős állást a klinikai könyvtárban. Ennek hamar vége lett. Rövidesen az Ipari Tanonc Intézetben az elit pincér tanulókat oktatta német és francia nyelvre, havi 32 pengőért. Az anyagi nehézségek ellenére megnősült, elvette Csatári Szűcs Kálmán mozdonyvezető Gabriella nevű leányát, s már 1935. december 3-án megszületett első gyermekük: Tibor. Átmenetileg még 1938-ban Jászberényben a Polgári Fiú Iskolában kapott állást, majd 1939-ben Szene helységben (Pozsony vármegye) volt 1 hónapig kisegítő óraadó tanár. Rácz István igazi tanárkodásának megkezdése Szilágysomlyó gimnáziumához kapcsolódik (1940-1944). A bécsi döntés után elutazott ide, s jelentkezett tanárnak: „így jutottam 5 évi hányódás-vetődés után helyettes tanári székbe". Ez már rendes megélhetést biztosított, s tulajdonképpen innen számítható szakmai pályafutása, tanári működésének a kezdete. Szüksége is volt a biztonságra, mert még 1940. márc. 28-án Debrecenben megszületett második gyermekük: István Árpád. A város nagyon tetszett neki: „pompás kis miniature svájci terület ez". Nagy terveket szőtt, fel akarta rázni a közömbös magyarokat. El szerette volna érni, hogy ne a politika, hanem a megértés és a humánum legyen az emberek vezércsillaga. A gimnáziumról így írt: „Az iskolában mindent elölről kellett kezdeni... Elkészítettem az egykori minorita gimnázium hősi halottainak emléktábláját".