Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

Tanári pályakezdése: Szilágysomlyón (1940-1944)

Szervezett emellett: cserkészcsapatot, Lövészegyletet és Kölcsönös Segélyező Egyesületet. Volt levente oktató is, s ehhez a kiképzést a tanárok Nagyváradon kapták. Csupán egyetlen kollégájával: Pajor Elemérrel tudott jól együttműködni. Nagyon hátrányos volt, hogy nem szerette sem a németeket, sem az Imrédy-féle pártot, sem a nyilasokat] A németek egyszer fel is dúlták a lakását: házkutatást tartottak. AII. világháború elvesztése vetett véget a szilágysomlyói életnek, mert a szovjet csapatok gyors közeledése miatt hirtelen kellett elhagyniuk a várost. A családját elküldte Szalacsra, majd 2 nap múlva ő is utánuk ment. Mindenük oda maradt. Felesége ekkor újból várandós volt, sőt menekülésük alatt még torokgyíkban is megbetegedett és ilyen körülmények között Érdmihályfalván koraszülés következett be (Jenő, 1944. dec. 24.). Végül az egész család Debrecenben költözött. A bécsi döntésekkel megnagyobbított Magyarországból tehát a partiumi Rácz István ismét Csonka-Magyarországba jutott.