Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

Rácz István származása és erdélyi élete (1904-1927)

Rácz István származása és erdélyi élete (í 904-1927) „1904. dec. 23-án, hajnali 4 órakor születtem Szalacson

1

. Bihar megye egyik legeldugottabb falujában. A dátum pontossága hiteles. Édesanyám jegyezte fel egy Károli féle Bibliában" - így kezdődik Rácz István önéletírása, melyből a tömörség és hitelesség kedvéért többször idézünk majd és egy részének eredeti szövegét is közöljük. A Ráczok a szomszédos Szilágyper községből 171 l-ben kerültek Szalacsra. Apai nagyapja még gazdag ember volt, többtelkes jobbágy, aki 80 hold földön gazdálkodott, s felesége Tamássy báró leánya volt, akiről a Nyírségben keletkezett a Szépen legel a báróné gulyája c. dal. Nyolc gyermekük született. Apjának, Rácz Józsefnek (meghalt: 1936) már csak 10 hold földje maradt. Hat gyermeke közül István volt az utolsó, s a felnőtt kort csak hárman (I. Rácz Vendel, szül. 1896; II. szalacsi Rácz Imre, 1897-1956; és III. Rácz István 19041966) érték el. A többieket még jóformán csecsemőkorukban elvitte a „kelevény". Anyai nagyapja, Rohács nevű juhász 1817-ben Nyírlugoson született, s a Károlyiak uradalmi juhásza volt a Nyírségben. A felesége: Tokár Mária. Házasságukból született Érseling községben Rohács Mária, Rácz István édesanyja (meghalt kb. 1926-ban mellhártyagyuladásban). Bár Rohács Mária szülei római katolikusok voltak, a román pópa az elrománosítás szellemében görög katolikusként jegyezte be őt a születési anyakönyvbe. Pedig „életemben öntudatosabb magyar asszonyt nem ismertem nála." Rácz István nyugtalan természetű volt. Édesanyja mindig kertészkedett, s korán bevonta őt a gyomlálásba, továbbá a kacsák és libák őrzésébe. így nagyon megszerette a természetet.