Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953) - 2. A kulákok elleni harc

lép, vagy a csoport feloszlik, akkor őt három évre lezáratja és megbünteti 20 000 Ft-ra. Labancz János tiszabercelilakos a tsz-tagokat a kilépésre bíztatta. Kijelentette, hogy ő maga sohasem lép a csoportba, mert Rákosi elvtárs 1948-ban azt mondta, hogy a juttatott földet mindenki ásóval, kapával védje meg. O ehhez tarja magát. Végezetül azokból az esetekből idézek néhányat, amelyek azt bizonyítják, hogy a megye parasztembereit a legnehezebb időkben sem hagyta el sajátos humora és huncutsága. Czimre Pál az ibrányi tanácsházán azt kiabálta, hogy amikor a csoportba belépett, 94 kg volt, most meg 64 kg. Ki az isten fogja neki megfizetni azt a rengeteg húst, amit ő a tszcs-ben leadott. Szentpéteri Imre Nagyhalászban a bolti vásárlók előtt az egyik kisgyereknek azt mondta: „Mi van kisöcséml? Téged is Rákosi ruház? Mert akinek kinn van a hátulja, azt mind Rákosi ruházza! "

n 2. A kulákok elleni harc Miután felvillantottuk a paraszti ellenállás néhány formáját, áttérünk a kulákok elleni „harc" eseményeinek részletezésére. A gazdag parasztság felszámolása is szervesen összefüggött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével, ugyanis a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti gazdálkodásra való áttérését várták a kulákokkal szembeni gazdasági és adminisztratív nyomástól. Az ellenük hozott intézkedések sora visszanyúlik a koalíciós időszakba, hiszen első lépésként már a földosztáskor több helyen rendeletellenesen kisajátították a gazdagparasztok földjeit is. 1948-1949-ben a rájuk háruló terhek tovább növekedtek. Egy kormányrendelettel ekkor vezették be a mezőgazdaság-fejlesztési járulékot, amit az emberek egyszerűen csak „kulákadóként" emlegettek. Ezt a külön adót ugyanis azoknak kellett fizetniük, akiknek a földterülete a 15 holdat, a birtok tiszta jövedelme pedig a 150 aranykoronát meghaladta. Ugyanebben az időszakban vették el a nagyobb bérleteket, amiről már korábban szó esett. Nagy jelentősége lett annak a kérdésnek, hogy ki a kulák, hol húzzák meg a határt a kulák és a középparaszt között. Mint ahogyan korábban is említettük a hivatalos definíció szerint végül kulák az lett, aki 25 kh földdel, vagy 350 aranykoronát meghaladó tiszta jövedelemmel rendelkezett. Hamarosan elkészültek az ún. „kuláklisták" is. A korábban csak szavakban hirdetett korlátozás azonban hamarosan a gazdag parasztság gazdasági tönkretételévé fajult. Visszamondták hiteleiket, 17 Nagy-Perenc: Kollektivizálás és paraszti ellenállás a Rétközben, 1948-1956. In: Paraszti kiszolgáltatottság, paraszti érdekvédelem, önigazgatás. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1994. 173. o.