Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953) - 2. A kulákok elleni harc
László lakásában idénybölcsődét alakítanak ki, a tulajdonosnak egy szobát hagynak meg. Mindkettőjüktől már korábban elvették a gazdasági felszerelést, Mozgatói a cséplőgépet, Uraytól a terménydarálót, csupán kéziszerszámokat hagytak meg. 20 Az 1949 végén készült járásonkénti összesítés az egyesített megyék kulákgazdaságainál igen figyelmet érdemlő adatsor! Kitűnik belőle, hogy az összes gazdasághoz viszonyítva a Fehérgyarmati és Nyírbátori járásokban volt a legtöbb kulákbirtok. A Dadái alsó, a Dadái felső, a Kisvárdai és a Nyírbaktai járásokban volt viszont a legkevesebb ilyen birtok. Mindez a szövetkezetesítés folyamatában — sajátos jelentést kap, mert a szervezés során a Nyírbátori, Fehérgyarmati járásokban sokkal nagyobb ellenállással találkozik majd a hatalom, mint más járásokban. Erre természetesen a későbbiekben még visszatérünk. A 25 kh-nál nagyobb gazdaságok az egyesített megyék járásaiban 1949 végén 2 ' Járás neve: Népesség (fő) Gazdaságok száma Ebből 25 kh-nál nagyobb % Dadái alsó 30 063 6 502 55 0.8 Dadái felső 34 090 6 795 49 0,7 Fehérgyarmat 38 038 7 776 272 3,5 Kisvárda 53 616 9 026 98 0,9 Mátészalka 73 899 13 619 256 1,9 Nagykálló 57 709 10 827 146 1,3 Nyírbakta 33 206 6 292 63 0,9 Nyírbátor 45 226 8 331 203 2,4 Nyírbogdány 50 055 9 732 126 1.3 Tiszai 30 265 5 650 60 1,1 Vásárosnamény 27 957 5 921 100 1,1 Nyíregyháza Megyei Jogú Város 55 751 6 085 167 2,7 Az állami vállalatok és a gépállomások ebben az időszakban munkaerőhiányban szenvedtek és még ezért is a kulákokat hibáztatták. Egy 1950-ben kelt bizalmas körlevél, amelyet valamennyi VB elnök kézhez kapott, arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes kulákok kedvezőbb munkafeltételekkel, illetve bérezés kilátásba helyezésével elcsábították és leszerződtették az állami mezőgazdasági vállalatok és gépállomások dolgozóit. A levél hosszasan részletezi 20 Hegedüs-Szurdoki, 1990. 291. o. 21 KSH, az 1949. évi népszámlálás. 3. köt., Budapest, 1950. 222. o.
