Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 2. A régió mezőgazdaságának helyzete (1945-1948)

parasztok. A Földművelési Minisztérium iratanyagában panaszlevelek áradata tanúskodik az aszály okozta kétségbeesésről és elkeseredésről.

19 A nyírbogdányiak azt írják, hogy a vetőmagnak valót a gyerekeik szájától vették el és hiába művelték gondosan a földet, a szárazság miatt annyit sem fognak visszakapni, amennyit a földbe tettek. Cséplés Ibrányban A napkoriak és az apagyiak azt állítják, hogy még a kutakból is eltűnt a víz, így a kézalávaló zöldségeket sem tudják öntözni. Beszterec valaha a rétközi vízivilág egyik központja volt. A Tisza szabályozása előtt szárazon szinte megközelíthetetlen település. 1946-ban a szárazság miatt lakói éheztek és a kormány segítségét kérték, hogy a beszolgáltatás alól mentesítse a falut. A kormány a háborús jóvátétel fizetésére és a városi lakosság ellátásának biztosítására már 1945 májusában bevezette a már említett beszolgáltatási rendszert. Ez gyakorlatilag a háborús időkben alkalmazott Jurcsek-féle beszolgáltatás módosított továbbélése volt. Alapját a föld aranykorona értéke képezte, mely után kenyérgabonát, húst, zsírt stb. kellett beszolgáltatni az állam által megszabott minimális árakon. Az 1946-ban is pusztító aszály miatt a kormányzat minden felesleget igénybe vevő kényszerrendszabályokat alkalmazott. Begyűjtéskor az elszámoltató bizottságok az előírásokat nem teljesítőkre szigorú bírságot róttak ki, még akkor is, 19 SZSZBMÖL, XXIII. 20. 201. doboz