Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 2. A régió mezőgazdaságának helyzete (1945-1948)

ha a beadást önhibájukon kívül nem teljesítették a gazdák. Jogos elégedetlenségüknek a parasztok a Közellátásügyi Minisztériumba benyújtott panaszbeadványokban adtak hangot. A panaszbeadványok jogosságára vonatkozóan nézzünk meg egy konkrét példát, Németh András Ibrány, Vasvári Pál út 16. sz. alatti gazda beszolgáltatási kötelezettségét 1947-ben. A gazda 4 kh. 1 245 négyszögöl szántón gazdálkodik és van 280 négyszögöl szőlője is. Beszolgáltatási kötelezettsége: 282 kg rozs, 110 kg kukorica, 226 kg napraforgó, 885 kg. burgonya. Húsféleségből 40 kg. hízott sertés, 3 kg. hízott baromfi, 10,5 kg. tyúkféle, 13,5 kg. tojás, 62 kg. vágómarha. Tyúkból és tojásból az előző évről hátraléka is volt, ez is terhelte az 1947. évit. Németh Andrásnak 1 kh. 1400 négyszögöl rozsvetése volt, ezen termett 1696 kg rozs. Ebből a cséplő és munkarész 189 kg, beadás 282 kg, földadó 226 kg, vetőmagnak visszahagyva 170 kg. A három tagú családnak fejadag 660 kg, így eladásra maradt 169 kg. Ezért államilag meghatározott árat kapott, tehát még ezt a keveset sem értékesíthette szabadon.

20 Az egyéb termeivényekre, állati termékekre vonatkozóan is hasonlóan szomorú kép formálódott az ibrányi parasztember gazdaságában. 1947-48-ban a koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy a beszolgáltatást, mint háborús maradványt, mielőbb meg kell szüntetni. Az MKP III. kongresszusán már 1946-ban új agrárstratégiát fogalmaztak meg, melynek lényege a szegény- és középparasztság alsóbb rétegeinek a megnyerése. A burzsoázia elleni küzdelem jelszavával korlátozták a föld adás-vételét, biztosították az állam elővásárlási jogát, továbbá javasolták a malmok állami, illetve községi tulajdonba vételét. A Kisgazda Párt és az aktivizálódó Parasztszövetség a veszélyt érezve a kistulajdonos dolgozó parasztok és a munkásság érdekellentéteit kezdte hangsúlyozni. Igyekezett megmutatni erejét, országos parasztnapokat szervezett. A fővárosba hívta a gazdák tízezreit akik közül már sokan érezték, hogy tulajdonukat most már nem a földesuraktól, hanem a kollektivizmus, az államosítás kényszerétől kell megvédeni. A kormányzat —jó termésre számítva — a beszolgáltatás alóli mentesség határát 1947 júniusában 15 kh-ban állapította meg. Hamarosan kiderült, hogy alaposan elszámították magukat, ugyanis a megbízhatatlan termésbecslés és az aszály eredményeképpen súlyos hiány keletkezett a begyűjtött készletekben. Ezért további mérséklések, illetve a rendszer eltörlése helyett a kormány zárolt minden kenyérgabona és lisztfelesleget és elrendelte ezek beszolgáltatását, sőt 1947 végén kénytelen volt elrendelni a termelői fejadagok megdézsmálását is. 20 Hegedüs-Szurdoki, 1990. 286. o.